Eléggé el nem ítélhető módja a stand upnak, amikor a mikrofon birtoklója az első sorokban ülőket kezdi vegzálni. Insult comicnak hívják az ilyen embert, Don Rickles, az alacsonyan szálló inzultusok királya nemrég távozott az égi stand up klubba, szóval ez egy nagy hagyományokkal bíró műfaj. Robert De Niro is egy nagy hagyományokkal bíró műfaj, oly nagyokkal, hogy életműve immár korszakokra bomlik: a művészire és a megélhetésire. Addig jó, míg valakinek csak az életműve bomlik: a hírek hallatán, hogy De Niro egy lecsúszott insult comicot fog alakítani, az egekig csaptak a remények, hogy Bobby új filmje talán A komédia királya és nem a Nagyfater elszabadul folytatója lesz. Tényleg nem az lett, a The Comedian inkább ahhoz a nyugdíjasklubhoz hasonlít, ahol De Niro, mint hajdan híres komikus fellépni kényszerül. A stábból valaki mostanában kaphatott tv-előfizetést, és látá, hogy Louis CK menő, és azt is, hogy a Comedy Cellar (a stand up világ mértani közepe) szintén menő. Némi összeadás (menő+menő=menő) után egyértelművé vált, hogy ha De Nirót leküldik a Cellarbe, az szintén menő. Talán tényleg az lehetett volna, ha nem oda fut ki az egész, hogy De Niro (73) hogyan veszi le a lábáról Leslie Mannt (45). Csekély nyereség, hogy a Comedy Cellar valódi napszámosai, a bérből, belépőből és inzultusból élők egy-két percig feltűnnek a színen. Jessica Kirson is, aki 15-20 dollár (plusz kötelező fogyasztás) ellenében bárkit szívesen inzultál a színpadról. A Cellarban nincs kecmec: aki elsőként érkezik, azt a legelső sorba ültetik, prédául kínálva fel Jessica nyelvének.
Figyelmébe ajánljuk
Hurrá, itt a gyár!
Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.
Profán papnők
Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügynökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.
Vezető és Megvezető
Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.
Viszonyítási pontok
Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.
Kliséből játék
A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.
Hallják, hogy dübörgünk?
A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leginkább valami korrupt autokrácia.
Próbaidő
Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.
A puritán
A puritán már kora gyermekkorában nagyon puritán volt. Mondták is a pedagógusok a szülői értekezleten, hogy jó gyerek, csak egy kicsit puritán. Aztán, az értekezlet végén, hogy ne hallja a többi szülő, Aranka néni megsúgta, valójában a puritán a legpuritánabb az osztályban, meglehet, az egész iskolában, jobb lesz, ha odafigyelnek rá.
Költözik a hivatal
Lassan tíz éve jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely szerint a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a Várnegyedbe kell költöznie, a „Budapest I. kerület, Szentháromság tér 6. szám alatti ingatlanba”.
Bárki is lesz Polt Péter utódja, az ő "munkásságát" folytatja majd
Tudás és hatalom
Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.