Eléggé el nem ítélhető módja a stand upnak, amikor a mikrofon birtoklója az első sorokban ülőket kezdi vegzálni. Insult comicnak hívják az ilyen embert, Don Rickles, az alacsonyan szálló inzultusok királya nemrég távozott az égi stand up klubba, szóval ez egy nagy hagyományokkal bíró műfaj. Robert De Niro is egy nagy hagyományokkal bíró műfaj, oly nagyokkal, hogy életműve immár korszakokra bomlik: a művészire és a megélhetésire. Addig jó, míg valakinek csak az életműve bomlik: a hírek hallatán, hogy De Niro egy lecsúszott insult comicot fog alakítani, az egekig csaptak a remények, hogy Bobby új filmje talán A komédia királya és nem a Nagyfater elszabadul folytatója lesz. Tényleg nem az lett, a The Comedian inkább ahhoz a nyugdíjasklubhoz hasonlít, ahol De Niro, mint hajdan híres komikus fellépni kényszerül. A stábból valaki mostanában kaphatott tv-előfizetést, és látá, hogy Louis CK menő, és azt is, hogy a Comedy Cellar (a stand up világ mértani közepe) szintén menő. Némi összeadás (menő+menő=menő) után egyértelművé vált, hogy ha De Nirót leküldik a Cellarbe, az szintén menő. Talán tényleg az lehetett volna, ha nem oda fut ki az egész, hogy De Niro (73) hogyan veszi le a lábáról Leslie Mannt (45). Csekély nyereség, hogy a Comedy Cellar valódi napszámosai, a bérből, belépőből és inzultusból élők egy-két percig feltűnnek a színen. Jessica Kirson is, aki 15-20 dollár (plusz kötelező fogyasztás) ellenében bárkit szívesen inzultál a színpadról. A Cellarban nincs kecmec: aki elsőként érkezik, azt a legelső sorba ültetik, prédául kínálva fel Jessica nyelvének.
Figyelmébe ajánljuk
Izzadtak a jogászok, hogy Orbánék hogy ne járassák le a Tiszát közpénzből. De sikerült?
Soha nem látott hisztéria bontakozott ki a Fideszben, amiért a miniszterelnök-helyettestől megkérdezték, ki az a Zsolti bácsi. Ezzel párhuzamosan minden bizonyítékot nélkülöző hazugságkampányt folytat a kormány, közpénzmilliárdokból.
Régen látott válságot hoz Trump „belső háborúja” Amerikában
A bíróságok és a titkosszolgálat után a katonaságot is lábhoz parancsolná a Trump-kormányzat. A tábornokoknak tartott kínos eligazítás több volt erődemonstrációnál, és a hadsereg vezetőinek már most dönteniük kell, hagyják-e, hogy saját országuk polgárai ellen vezényeljék őket.
A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk
„Tökmindegy, melyiket kezdi” – kedvenc könyveink Krasznahorkai Lászlótól
A Nobel-díjas író hét regényét válogattuk össze, amelyek szerkesztőségünk tagjai számára sokat jelentenek az 1985-ben megjelent Sátántangó óta – és már azt is tudjuk, hogy novemberben érkezik a legújabb Krasznahorkai László-kötet.
Amikor a néma beszél a süketeknek – Krasznahorkai László bonyolult kapcsolata szülővárosával, Gyulával
A Békés megyei városban csütörtökön délután futótűzként terjedt a hír, hogy Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjas lett. Az író érettségije után, 18 évesen, 1972-ben, immár 53 éve hagyta el Gyulát, ahova csak néha tér(t) vissza. Évtizedek múltán megírta, a város már nem létezik.
Vigyázz mit rajzolsz, mert életre kelhet! – egyszerre próbál családi film és horror is lenni a Firkák
Megelevenedő gyerekrajzok riogatnak a Firkák című filmben, amely nem mindig hatásos, viszont nagyon is érvényes mondanivalója van a traumafeldolgozásról és dühkezelésről.
Egy lenyűgöző és látnoki életmű – Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat
Évek óta az esélyesek között emlegették, most végre elnyerte a legrangosabb irodalmi elismerést a Sátántangó és Az ellenállás melankóliájának szerzője.
Szavazzák meg, vagy legalább lopják el
Jámbor András olyat kért a kormánypárti képviselőktől, amit később még teljesíthetnek. Lehet lázadni egy rendszer ellen belülről. Vélemény.
Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?
A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.
Szemrevaló: A fény
Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).
Szemrevaló: Gépek tánca
Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.
Le nem zárt akták
A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.