Film

A legjobb Mel Gibsonnak. Ki se mozdul a díszletből, annyi a dolga, hogy gondterhelt arccal telefonál, közben fölteszi az asztalra a lábát, lehúz egy pohár whiskyt, vagy bekap valami tablettát – ahogy az amcsi filmekben szokták.

Valakik ellopnak valakitől valamilyen csodafegyvert, ebben ma már nincs semmi rendkívüli, ha hétfőn délig nem kerül valami anyaszomorító gazember kezébe egy kiberfegyver, pánik tör ki hollywoodi középvezetői szinten, akár az ebédszünet is veszélybe kerülhet.

Amikor Sztupa és Troché megmentették Rin Tin Tint (Jr.-t, de ez nem fontos most), kézenfekvőnek látszott, hogy egy grandiózus lakomával ünnepeljék meg e kétségkívül rendkívüli eseményt.

Amikor Sztupa és Troché visszatértek Mespelbrunnba, a környéken rablók garázdálkodtak.

Amikor Sztupa és Troché menekültek, Sztupa futott elöl, Troché a nyomában, úgy volt vele, ha van egérút, azt Sztupa megtalálja...

Sokan gondolhatják, hogy semmi újat nem lehet mondani a Beatlesről. Ez a tézis most megdőlt: Peter Jackson háromrészes tévésorozata, a Get Back olyan közelségbe hozza a zenekart, amit legfeljebb azok élhettek át, akik ténylegesen ott voltak a környezetükben. Az összesen 468 percnyi filmanyag rendkívül őszinte betekintést nyújt a Beatles késői, problémákkal gazdagon tarkított korszakába, és számos meglepetéssel szolgál.

Marx Károly munkásságának egyik kevéssé ismert nüansza, hogy a mester előszeretettel használta a vámpirizmus metaforáját a kapitalizmus működésének leírására. 

David Fincher érzelmes, szándékoltan személyes filmesszégyűjteménye szerény óda volna a mozihoz és a moziba járáshoz, amik megszenvedték az utóbbi másfél évet (ironikus, hogy épp a Netflix kardoskodik a szélesvászon mellett).

A bankárságot szívszerelméért, a Filmért odahagyó, s producerként (Alul semmi) sikeres, Angliában élő (gróf) Uberto Pasolini unokatestvére a nagy Pier Paolónak, a nem kevésbé nagy (és herceg) Visconti pedig az ő nagybátyja.

Amikor Sztupa és Troché az ellenség megtévesztésén törték a fejüket, olyannyira tanácstalanok voltak, hogy az épp körülöttük lábatlankodó Ómafát is megkérdezték róla.

Amikor Sztupa és Troché kinéztek az ablak üvegén, vagy mondjunk inkább kirakatot, látták szétszakadni az időt.

Miközben nagyszabású kiállítással emlékeztek meg a Ludwig Múzeumban a magyar film születésének 120. évfordulójáról, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum – MűvészetMalomban ugyancsak a magyar film a főszereplő, konkrétan a rendszerváltás utáni idők talán legizgalmasabb hazai filmes műhelye, az Inforg Stúdió.