Interjú

„Senki sem akar Hollywoodban élni”

Michael Jamin forgatókönyvíró

Film

Ma forgatókönyvíróként könnyebb betörni Hollywoodba, mint pár évtizede, ám sokkal nehezebb belőle megélni – állítja az Egy kapcsolat szabályai, a Beavis és Butt-head és számos egyéb mű forgatókönyvírója, aki szerint a streamingplatformok fenekestül felforgatták a filmipart, ám közben az írók fizetését elfelejtették megreformálni. Interjú az írósztrájk amerikai résztvevőjével.

Magyar Narancs: Véget érni látszik az írók sztrájkja, a legutóbbi 2007 és 2008 fordulóján 99 napig tartott, ez még hosszabb volt. Végül is hogy alakult?

Michael Jamin: Nem látok a színfalak mögé, de az, hogy a színészek is sztrájkba léptek, némiképp felgyorsította a folyamatokat. Már amikor a Writers Guild of America, röviden a WGA (Amerikai Forgatókönyvírók Céhe – a szerk.) bejelentette a sztrájkot, tudtam, hogy nem lesz egyszerű menet: az írók és a szembenálló producerek oldaláról is a dolgok újragondolását követeli meg a helyzet. Ez most más volt, mint a 2007/2008-as munkabeszüntetés. Az írók valódi változásokat akartak, hiszen a stúdiók azóta teljesen átalakították az üzleti modelljüket, csak épp azt nem változtatták meg, ahogy az írókat fizetik. Annak idején a tévén volt a hangsúly, ehhez igazodtak a fizetések, ma már viszont mindenki a streamingre hajt. Ehhez mérten kellett újratárgyalni mindent.

MN: A korábbi sztrájk fő oka az úgynevezett újmédia volt, az internetes kölcsönzések és újra­játszások után járó jogdíj. Most ugyanúgy egy „új média” miatt ment a vita.

MJ: A legutóbbi munkabeszüntetés valójában a hatáskörökről szólt: az írók szerettek volna hatáskört szerezni a legújabb újmédia felett is. Akkoriban viszont még senki nem tudta, hogy mi a fene is ez az újmédia. Ma már tudjuk: úgy nevezzük, hogy streaming. A WGA viszont volt annyira előrelátó, hogy tudta, az íróknak ezen az új platformon is jogot kell gyakorolniuk a saját szellemi termékük felett. Az írókat ugyanis egyáltalán nem érdekli, hol nézed a sorozatukat: a tévében, egy kábelcsatornán, DVD-n vagy valamelyik streamingen – nekünk tökmindegy, hol és hogyan fogyasztod, mi ugyanannyi munkát tettünk bele. Épp ezért elvárjuk, hogy a fizetségünk is ennek megfelelő legyen.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”