Interjú

„Senki sem akar Hollywoodban élni”

Michael Jamin forgatókönyvíró

Film

Ma forgatókönyvíróként könnyebb betörni Hollywoodba, mint pár évtizede, ám sokkal nehezebb belőle megélni – állítja az Egy kapcsolat szabályai, a Beavis és Butt-head és számos egyéb mű forgatókönyvírója, aki szerint a streamingplatformok fenekestül felforgatták a filmipart, ám közben az írók fizetését elfelejtették megreformálni. Interjú az írósztrájk amerikai résztvevőjével.

Magyar Narancs: Véget érni látszik az írók sztrájkja, a legutóbbi 2007 és 2008 fordulóján 99 napig tartott, ez még hosszabb volt. Végül is hogy alakult?

Michael Jamin: Nem látok a színfalak mögé, de az, hogy a színészek is sztrájkba léptek, némiképp felgyorsította a folyamatokat. Már amikor a Writers Guild of America, röviden a WGA (Amerikai Forgatókönyvírók Céhe – a szerk.) bejelentette a sztrájkot, tudtam, hogy nem lesz egyszerű menet: az írók és a szembenálló producerek oldaláról is a dolgok újragondolását követeli meg a helyzet. Ez most más volt, mint a 2007/2008-as munkabeszüntetés. Az írók valódi változásokat akartak, hiszen a stúdiók azóta teljesen átalakították az üzleti modelljüket, csak épp azt nem változtatták meg, ahogy az írókat fizetik. Annak idején a tévén volt a hangsúly, ehhez igazodtak a fizetések, ma már viszont mindenki a streamingre hajt. Ehhez mérten kellett újratárgyalni mindent.

MN: A korábbi sztrájk fő oka az úgynevezett újmédia volt, az internetes kölcsönzések és újra­játszások után járó jogdíj. Most ugyanúgy egy „új média” miatt ment a vita.

MJ: A legutóbbi munkabeszüntetés valójában a hatáskörökről szólt: az írók szerettek volna hatáskört szerezni a legújabb újmédia felett is. Akkoriban viszont még senki nem tudta, hogy mi a fene is ez az újmédia. Ma már tudjuk: úgy nevezzük, hogy streaming. A WGA viszont volt annyira előrelátó, hogy tudta, az íróknak ezen az új platformon is jogot kell gyakorolniuk a saját szellemi termékük felett. Az írókat ugyanis egyáltalán nem érdekli, hol nézed a sorozatukat: a tévében, egy kábelcsatornán, DVD-n vagy valamelyik streamingen – nekünk tökmindegy, hol és hogyan fogyasztod, mi ugyanannyi munkát tettünk bele. Épp ezért elvárjuk, hogy a fizetségünk is ennek megfelelő legyen.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.