tévésmaci

Tyúk a ködben

  • tévésmaci
  • 2022. március 2.

Film

Sztupa és Troché megérkeztek Párizsba.

Az első éjszakájukat a Garde de Valenton (Gare de triage de Valenton) egyik szolgálati épületében töltötték, magyarul tán bakterháznak mondanánk, mindenesetre a nagy sorompó mellett állt, s ha erősen meresztgette valaki a szemét, láthatta innen a gurítódomb tetejét is. Ellenben éjszaka csak az eltévedt mozdonyok hármas lámpái tolták maguk előtt lassan vakításig közelítő fényüket. Amúgy az őrház egész lakályos volt, úgy 14–16 négyzetméter. A felvigyázó, szőrös kis olasz pasas, bizonyos Gaetano Scucco szerzett kölcsönbe még egy karosszéket, szóval két karosszék, egy lestrapált íróasztal, kályha és egy isten tudja, honnan szalasztott dikó, melyen felváltva kellett volna osztozniuk, beosztást is készítettek hozzá írásban, de a vége az lett, hogy Scucco átaludta rajta gyakorlatilag az egész éjszakát. Kell-e mondani, horkolt istentelenül. Sztupa és Troché ücsörögtek mellette, Sztupa az asztali lámpa pisla fényénél még bele-bele is olvasott az ott heverő másodlagos frissességű l’Humanitébe, de csak George Marchais Maurice Thorez örökségéről szóló kolumnás vezércikkéig jutott, mert Troché nem nagyon hagyta figyelni, állandóan azzal jött, hogy figyelj, Sztupa, Párizsban vagyunk! Párizs, érted… Sztupa először csak vállat vonyított, beléd bújt valami Horváth Tivadar, vagy mi, de aztán rá is átragadt valamicske a lelkesedésből.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.