chili&vanília

2025: a mediterrán étrend éve

Gasztro

Sült céklasaláta lencsével, gerslivel és gránátalmával

Még véletlenül sem sanyargatós receptek következnek, ép­pen ellenkezőleg: marad a hedonizmus, a színek, illatok, fűszerek, állagok, nemzetközi és hazai ízek, kulináris kultúrák kavalkádja. Amiből több érkezik: zöldség és gyümölcs (természetesen az évszak ritmusa szerint), jóféle gabonák, olajok, magvak, a hétköznapi főzésünkben méltatlanul alulbecsült, pedig a magyar konyhában is fontos és sokszínűen használható babok, lencsék, csicserik, más növényi fehérjék. Maradnak a sajtok, tojások, húsok is. Meg leginkább a főzés öröme. Mindehhez pedig a mediterrán étrendből importálunk néhány inspirációt a mi konyhánkba.

A Rockefeller Foundation 1948-ban tanulmányt készíttetett a krétai lakosság háború utáni állapotáról. Meglepődve tapasztalták, hogy a komoly pénzügyi és szociális nehézségek mellett a helyiek egészségi állapota remeknek bizonyult. A felmérés megállapította, hogy a krétaiak étkezésében a legfontosabb szerepet az olívaolaj, a gabonafélék, hüvelyesek, a vadon termő gyógynövények és fűszerek, zöldségek, gyümölcsök játsszák, de korlátozottabb mértékben juh- és kecsketejet, illetve abból készülő tejtermékeket és sajtokat, halakat és vadhúst is fogyasztanak. A „mediterrán étrend” mint fogalom, először ezt követően, az ötvenes években jelent meg, igazán népszerűvé pedig azt követően vált, hogy Ancel Keys, a University of Minnesota professzora 1978-ban először tette közzé híres tudományos kutatását (The Seven Countries Study), amelyben hét ország – az Egyesült Államok, Japán, Görögország, Olaszország, Hollandia, Finnország és az egykori Jugoszlávia – több mint tíz­ezer középkorú lakosának egészségi állapotát vizsgálta. A mediterrán étrend – amely 2010 óta már az UNESCO világörökségének is része – persze már sokkal korábban is létezett, hiszen évezredek alatt alakult ki, és a helyi, kulturális és vallási hagyományok formálták. Mi a fő értéke? Az, hogy nem egy ételcsoport kiemelésére vagy éppen tiltására épül, hanem tápanyagokban gazdag, főleg növényi alapú élelmiszerek kiegyensúlyozott fogyasztására, ahol a közös étkezés éppen olyan fontos, mint az alapanyag. Az életmód fontos része továbbá a mozgás, a vendégszeretet, a generációk és kultúrák közötti kapcsolódás és a párbeszéd. Van tehát mit ellesni és átemelni, persze a saját, közép-európai, magyar adottságainkhoz, alapanyagainkhoz és kulturális hagyományainkhoz igazítva. Az alábbi színes, téli és csupa egészséges hozzávalóban gazdag salátával induljon 2025, boldog főzést az új évre is!

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.