chili&vanília

2025: a mediterrán étrend éve

Gasztro

Sült céklasaláta lencsével, gerslivel és gránátalmával

Még véletlenül sem sanyargatós receptek következnek, ép­pen ellenkezőleg: marad a hedonizmus, a színek, illatok, fűszerek, állagok, nemzetközi és hazai ízek, kulináris kultúrák kavalkádja. Amiből több érkezik: zöldség és gyümölcs (természetesen az évszak ritmusa szerint), jóféle gabonák, olajok, magvak, a hétköznapi főzésünkben méltatlanul alulbecsült, pedig a magyar konyhában is fontos és sokszínűen használható babok, lencsék, csicserik, más növényi fehérjék. Maradnak a sajtok, tojások, húsok is. Meg leginkább a főzés öröme. Mindehhez pedig a mediterrán étrendből importálunk néhány inspirációt a mi konyhánkba.

A Rockefeller Foundation 1948-ban tanulmányt készíttetett a krétai lakosság háború utáni állapotáról. Meglepődve tapasztalták, hogy a komoly pénzügyi és szociális nehézségek mellett a helyiek egészségi állapota remeknek bizonyult. A felmérés megállapította, hogy a krétaiak étkezésében a legfontosabb szerepet az olívaolaj, a gabonafélék, hüvelyesek, a vadon termő gyógynövények és fűszerek, zöldségek, gyümölcsök játsszák, de korlátozottabb mértékben juh- és kecsketejet, illetve abból készülő tejtermékeket és sajtokat, halakat és vadhúst is fogyasztanak. A „mediterrán étrend” mint fogalom, először ezt követően, az ötvenes években jelent meg, igazán népszerűvé pedig azt követően vált, hogy Ancel Keys, a University of Minnesota professzora 1978-ban először tette közzé híres tudományos kutatását (The Seven Countries Study), amelyben hét ország – az Egyesült Államok, Japán, Görögország, Olaszország, Hollandia, Finnország és az egykori Jugoszlávia – több mint tíz­ezer középkorú lakosának egészségi állapotát vizsgálta. A mediterrán étrend – amely 2010 óta már az UNESCO világörökségének is része – persze már sokkal korábban is létezett, hiszen évezredek alatt alakult ki, és a helyi, kulturális és vallási hagyományok formálták. Mi a fő értéke? Az, hogy nem egy ételcsoport kiemelésére vagy éppen tiltására épül, hanem tápanyagokban gazdag, főleg növényi alapú élelmiszerek kiegyensúlyozott fogyasztására, ahol a közös étkezés éppen olyan fontos, mint az alapanyag. Az életmód fontos része továbbá a mozgás, a vendégszeretet, a generációk és kultúrák közötti kapcsolódás és a párbeszéd. Van tehát mit ellesni és átemelni, persze a saját, közép-európai, magyar adottságainkhoz, alapanyagainkhoz és kulturális hagyományainkhoz igazítva. Az alábbi színes, téli és csupa egészséges hozzávalóban gazdag salátával induljon 2025, boldog főzést az új évre is!

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.