chili&vanília

Masinamesék

Gasztro

Irénke néni. Szomolyai barlanglakásban született és nevelkedett, Mezőkövesd mellett. A kőzetbe vájt pincelakás ma már műemlék, tájházként üzemel. Mint régebben minden cigány családban, itt is a sparhelt, vagyis a masina játszotta a központi szerepet, minden ezen készült. Babos tésztát főzünk, a tészta házi és gyönyörű, a főzőléből habarással leves lesz (a kútról hozott víz minden cseppje kincs). Erika. Fiatal, gyönyörű cigány lány, párja tehetséges tamburakészítő, az internetről tanulta ki a mesterséget. Oldalaspörkölt nokedlivel a menünk, természetesen lecsósan, mert úgy romás. Erika – híres roma divattervező, testvérével, Helenával és édesanyjával, Margitkával főzünk. A család egykor Erdélyből érkezett, ez a konyhában is megmutatkozik. Olyan bokolyit – lángosszerű lepénykenyér – sütnek, hogy mind a tíz ujjunkat megnyaljuk. Zoltán. Tiszacsegei halász, „kisszerszámos, hagyományőrző”. Világbajnok halászlével és két kiló lisztből sült „pogácsával”, vagyis kenyérrel vár, később tárcsán halfasírtot és keszeget sütünk. Két kirepült nagyfia után hat roma kisgyereket vettek magukhoz feleségével. Ancsa – beás cigány család a Mecsek lábánál, zseniális káposztás lecsó, meglepetésnek pedig medvehagymás-szalonnás kenyér, itt punyának nevezik, ezzel kell tunkolni a lecsót. A masinameséket folytathatnánk még tovább a cigány konyhán keresztül, receptről receptre, családról családra. Akad néhány összekötő elem: az erős fűszerezés, a lecsók, pörköltek, nokedlik szeretete, a sparhelt (masina) központi szerepe, de a legfontosabb: a cigánykenyér. Bodag, bokolyi, vakaró, punya, pogácsa, cigánypizza – ahány vidék, annyi elnevezés. Íme, az én húsvéti változatom, a receptet a Romani Gastro blog szerzőitől tanultam, ők például hagymával vagy savanyú káposztával is készítették, úgy is pompás. A cigánykenyeret sosem vágjuk, mindig törjük.

 

Medvehagymás, sonkás bodag

Hozzávalók (1 tepsihez, kb. 6-8 adag)

 

50 dkg liszt

1 evőkanál só

1 csomag sütőpor

1 dl olaj vagy olvasztott zsír

kb. 2,5 dl langyos víz

30 dkg főtt sonka, felkockázva

1 csokor medvehagyma, finomra aprítva

 

A sütőt előmelegítjük 220 fokra. A lisztet keverőtálba tesszük, hozzákeverjük a sót és a sütőport. Beleöntjük az olajat és a langyos víz felét. Mindig a liszttől is függ, hogy pontosan mennyi vizet vesz fel, ezért fokozatosan adagoljuk. Kézzel vagy robotgép dagasztókarjával meggyúrjuk. Átborítjuk egy gyúródeszkára, rászórjuk a sonkát és a medvehagymát, majd alaposan átgyúrjuk, hogy a két hozzávalót egyenletesen elosszuk a tésztában. Egy kb. 20×30 cm-es tepsit kibélelünk sütőpapírral, és kiolajozzuk. Kézzel elrendezgetjük benne a tésztát, széthúzzuk úgy, hogy a tepsi széléig kiérjen. 30 percig sütjük. amíg a teteje kissé megpirul. Törve fogyasztjuk.

A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.