étel, hordó

American Burger & Steak House

  • ételhordó
  • 2022. január 5.

Gasztro

„Megettem még egy almás lepényt fagylalttal, gyakorlatilag semmi mást nem ettem, míg utaztam keresztül az országon, tudtam, hogy tápláló és persze finom.”

Nem készült arról statisztika, hogy miután 1966-ban a Magvetőnél megjelent Jack Kerouac Úton című regénye, hányan képzelték magukat Dean Moriartynek, a szentendrei 11-es utat pedig Route 66-nak, de sokan lehetettek. Igaz, hogy a csőrös Csepel vagy a Moszkvics sok száz mérföld helyett legfeljebb 40 kilométeren át, például Visegrádra repítette őket, és Lucky Strike helyett a mezítlábas Kossuthtal kellett beérniük, de ez lényegtelen volt ahhoz képest, ami ilyenkor a szívekben lakozott. Az sem lett volna baj, hogy a Szentendrei út mentén sorakozó vendéglátóhelyeken fagylaltos almás lepényt is árulnak a csapolt sör, a cseresznyepálinka és a fasírtos zsemle mellett…

De ez is csak több mint ötven évvel később jut eszünkbe, miközben a Szentendrei út és a Reményi Ede utca sarkán álló American Burger & Steak House-ban esszük az almatortát vaníliafagylalttal (1190 Ft). „Persze, finom”, sőt egészen fantasztikus, bár az nem lenne jó, ha hosszú ideig mást nem ehetnénk. Most viszont az esne rosszul, hogy a gazdag vacsora után – amelynek a fagylaltos almás sütemény a fináléja volt – bármit ennünk kellene.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."