étel, hordó

Astor

  • ételhordó
  • 2018. március 1.

Gasztro

A hazai vendéglátóipar történetében külön fejezetet érdemel Gellér Mihály, aki a 20. század elején, az Egyesült Államokban ismerkedett meg a modern szállodáztatással, és Budapestre hazatérve akkora elánnal látott hozzá az újdonságok meghonosításának, hogy még a magyar elnevezést is butaságnak tartotta; az 1914-ben megnyílt, szupermodern fővárosi szálloda főnökeként abból indult ki, ha a legmenőbb New York-i szállót Waldorf-Astoriának hívják, akkor nevezzék Astoriának a budapestit. Úgy látszik, Gellért cseppet sem zavarta, hogy az a szálló a tulajdonosáról (William Waldorf Astor) kapta a nevét, aki vélhetően azt sem tudta, hol van Magyarország.

Mindez úgy jön ide, hogy a közelben megnyílt új vendéglátóhely már nem is a szállodára utal, hanem egyenesen a New York-i névadóra. A Károly körút elején álló egység korábban olasz ízekkel csábított, nemrégiben viszont felvette az Astor nevet, sőt még azt is hozzábiggyesztették: „food room”.

Valójában a helyiséget is nevezhetnénk „biggyesztésnek”, mivel elsősorban egy fűtött teraszról van szó, ami nyáron kitárul. Az étlapon csupa különlegesség, a kiszolgálás derűs, és majdnem telt ház van szombaton, késő délután. A sütőtök chutney kecskesajttal (1790 Ft) érdekes, ám hiába megfelelőek az alapanyagok, ha nem passzolnak egymáshoz. A pestós caprese leves (1290 Ft) jobban „összeáll”, mégis inkább eredetieskedőnek tűnik az egész. De a cheddar sajtos hot dogra (1390 Ft) nem lehet egy rossz szavunk sem. A kitűnő kifli, a kitűnő virsli, a remek szószok, a sajt meg a sült hagyma mind-mind azt bizonyítják, hogy minden rossz tapasztalatunk ellenére is van fejlődés, pláne, ha arra gondolunk, hogy negyven évvel korábban, az utca túloldalán, az ún. Astoria Grill előtt mit árusítottak hot dog néven. Ám ha a főételnek számító rozé kacsamell édesburgonyával (3490 Ft) kerül terítékre, nem ilyen egyértelmű a progresszió. Igaz, hogy négy évtizeddel ezelőtt nemhogy rozé, de semmilyen kacsamell nem volt, bár ettől még lehetne bátrabban bánni a hússal, a körettel. Mert hiába tárul elénk szép látvány a tányéron, ha az ízeket egyáltalán nem érezzük.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.