étel, hordó

Astor

  • ételhordó
  • 2018. március 1.

Gasztro

A hazai vendéglátóipar történetében külön fejezetet érdemel Gellér Mihály, aki a 20. század elején, az Egyesült Államokban ismerkedett meg a modern szállodáztatással, és Budapestre hazatérve akkora elánnal látott hozzá az újdonságok meghonosításának, hogy még a magyar elnevezést is butaságnak tartotta; az 1914-ben megnyílt, szupermodern fővárosi szálloda főnökeként abból indult ki, ha a legmenőbb New York-i szállót Waldorf-Astoriának hívják, akkor nevezzék Astoriának a budapestit. Úgy látszik, Gellért cseppet sem zavarta, hogy az a szálló a tulajdonosáról (William Waldorf Astor) kapta a nevét, aki vélhetően azt sem tudta, hol van Magyarország.

Mindez úgy jön ide, hogy a közelben megnyílt új vendéglátóhely már nem is a szállodára utal, hanem egyenesen a New York-i névadóra. A Károly körút elején álló egység korábban olasz ízekkel csábított, nemrégiben viszont felvette az Astor nevet, sőt még azt is hozzábiggyesztették: „food room”.

Valójában a helyiséget is nevezhetnénk „biggyesztésnek”, mivel elsősorban egy fűtött teraszról van szó, ami nyáron kitárul. Az étlapon csupa különlegesség, a kiszolgálás derűs, és majdnem telt ház van szombaton, késő délután. A sütőtök chutney kecskesajttal (1790 Ft) érdekes, ám hiába megfelelőek az alapanyagok, ha nem passzolnak egymáshoz. A pestós caprese leves (1290 Ft) jobban „összeáll”, mégis inkább eredetieskedőnek tűnik az egész. De a cheddar sajtos hot dogra (1390 Ft) nem lehet egy rossz szavunk sem. A kitűnő kifli, a kitűnő virsli, a remek szószok, a sajt meg a sült hagyma mind-mind azt bizonyítják, hogy minden rossz tapasztalatunk ellenére is van fejlődés, pláne, ha arra gondolunk, hogy negyven évvel korábban, az utca túloldalán, az ún. Astoria Grill előtt mit árusítottak hot dog néven. Ám ha a főételnek számító rozé kacsamell édesburgonyával (3490 Ft) kerül terítékre, nem ilyen egyértelmű a progresszió. Igaz, hogy négy évtizeddel ezelőtt nemhogy rozé, de semmilyen kacsamell nem volt, bár ettől még lehetne bátrabban bánni a hússal, a körettel. Mert hiába tárul elénk szép látvány a tányéron, ha az ízeket egyáltalán nem érezzük.

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.