étel, hordó

Astor

  • ételhordó
  • 2018. március 1.

Gasztro

A hazai vendéglátóipar történetében külön fejezetet érdemel Gellér Mihály, aki a 20. század elején, az Egyesült Államokban ismerkedett meg a modern szállodáztatással, és Budapestre hazatérve akkora elánnal látott hozzá az újdonságok meghonosításának, hogy még a magyar elnevezést is butaságnak tartotta; az 1914-ben megnyílt, szupermodern fővárosi szálloda főnökeként abból indult ki, ha a legmenőbb New York-i szállót Waldorf-Astoriának hívják, akkor nevezzék Astoriának a budapestit. Úgy látszik, Gellért cseppet sem zavarta, hogy az a szálló a tulajdonosáról (William Waldorf Astor) kapta a nevét, aki vélhetően azt sem tudta, hol van Magyarország.

Mindez úgy jön ide, hogy a közelben megnyílt új vendéglátóhely már nem is a szállodára utal, hanem egyenesen a New York-i névadóra. A Károly körút elején álló egység korábban olasz ízekkel csábított, nemrégiben viszont felvette az Astor nevet, sőt még azt is hozzábiggyesztették: „food room”.

Valójában a helyiséget is nevezhetnénk „biggyesztésnek”, mivel elsősorban egy fűtött teraszról van szó, ami nyáron kitárul. Az étlapon csupa különlegesség, a kiszolgálás derűs, és majdnem telt ház van szombaton, késő délután. A sütőtök chutney kecskesajttal (1790 Ft) érdekes, ám hiába megfelelőek az alapanyagok, ha nem passzolnak egymáshoz. A pestós caprese leves (1290 Ft) jobban „összeáll”, mégis inkább eredetieskedőnek tűnik az egész. De a cheddar sajtos hot dogra (1390 Ft) nem lehet egy rossz szavunk sem. A kitűnő kifli, a kitűnő virsli, a remek szószok, a sajt meg a sült hagyma mind-mind azt bizonyítják, hogy minden rossz tapasztalatunk ellenére is van fejlődés, pláne, ha arra gondolunk, hogy negyven évvel korábban, az utca túloldalán, az ún. Astoria Grill előtt mit árusítottak hot dog néven. Ám ha a főételnek számító rozé kacsamell édesburgonyával (3490 Ft) kerül terítékre, nem ilyen egyértelmű a progresszió. Igaz, hogy négy évtizeddel ezelőtt nemhogy rozé, de semmilyen kacsamell nem volt, bár ettől még lehetne bátrabban bánni a hússal, a körettel. Mert hiába tárul elénk szép látvány a tányéron, ha az ízeket egyáltalán nem érezzük.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.