chili&vanília

Esterházy-torta

Gasztro

Bécsi vagy pesti cukrász készítette az eredetit, és az Esterházy család kedvence volt. Nagyjából ennyit említ a legtöbb forrás, amikor az egyik legjobb monarchiás torta történetére kerül sor. Receptből is kb. annyi, ahány Esterházy, az enyém többnek az ötvözete. A klasszikus változattól két fő pontban tér el: a tömény, nehéz vajas krém helyett tejszínhabbal lazított, főzött vaníliakrémet ajánlok. A tetejéről pedig elhagyom a megszokott cukormázat, ami nemcsak felesleges pluszkalória, de a háziasszonyok rémálma is. A torta teteje így elegáns drapp marad, aki egyszerűsíteni akar, még az emblematikus csokoládéhálót is nyugodtan elhagyhatja. Nem egy 30 perces villámrecept, sőt, idő- és idegszáligényes, ünnepi és/vagy terápiás célra azonban maximálisan megfelelő, arról nem is beszélve, hogy igen finom. Sok sikert!

Esterházy-torta

Hozzávalók (12 szelethez)

 

Tortalap:

12 tojásfehérje, szobahőmérsékleten

25 dkg cukor

5 dkg liszt + 2 evőkanál a sütőpapír előkészítéséhez

30 dkg darált, pirított dió

1 kávéskanál őrölt fahéj

1 dkg só

½ narancs reszelt héja

3 dkg olvasztott vaj + 2 dkg a sütőpapír kikenéséhez

 

Krém:

3 dl tej

5 tojássárgája

15 dkg cukor

1 rúd vanília kikapart magjai

5 dkg étkezési keményítő

½ kávéskanál só

2 lap zselatin

0,5 dl jófajta rum

(opcionális: 2 evőkanál narancsvirágvíz)

4 dl tejszín (30–35% zsírtartalom), kemény habbá verve

 

A torta tetejére:

3 evőkanál baracklekvár

3 dkg étcsokoládé

 

A tortát fogyasztás előtt egy nappal kell elkészíteni, mert idő kell ahhoz, hogy összeálljon. Elkészítjük a tortalapokat: a sütőt előmelegítjük 180 fokra (légkeverés). Öt sütőpapírra 23 cm átmérőjű karikát rajzolunk. Egy nagy méretű keverőtálban elektromos kézi habverővel elkezdjük felverni a 12 fehérjét. Amikor már habos, hozzáadjuk a cukrot, majd fényes, homogén, nem teljesen kemény habbá verjük. Hozzászitáljuk a lisztet, majd beletesszük a darált diót, a fahéjat és a sót, végül a reszelt narancshéjat és az olvasztott vajat. Nagy spatulával óvatosan összeforgatjuk, hogy egyenletes, homogén masszát kapjunk. Lemérjük a massza súlyát (kb. 1 kg lesz), és öt egyforma súlyú adagban használjuk. A sütőpapírokat tepsikre helyezzük, majd mindegyiket megkenjük kevés olvasztott vajjal, és meghintjük liszttel. A körökbe halmozzuk a diós masszát, majd késsel szép szabályos lapokká kenjük. Két tepsi mehet egyszerre a sütőbe. Kb. 18 percig sütjük (félidőben érdemes megcserélni a két tepsit). Így járunk el minden lappal. A kész lapokat teljesen kihűtjük. Közben elkészítjük a tölteléket: 3 dl tejet forráspontig melegítünk. A tojások sárgáját géppel fehéredésig keverjük a cukorral, hozzáadjuk a vaníliarúd kikapart magjait, a sót és a keményítőt, csomómentesre keverjük. A zselatinlapokat hideg vízbe áztatjuk. A forró tejet a tojásos masszára öntjük, majd az egészet visszaöntjük a lábasba, és kevergetve sűrűre főzzük. Közben hozzáadjuk a rumot (és a narancsvirágvizet), levesszük a tűzről, és amíg még forró, a kinyomkodott zselatinlapot is hozzáadjuk, elkeverjük (el is tűnik azonnal). Egy lapos tálba terítjük a cukrászkrémet, felületére közvetlenül frissen tartó fóliát teszünk, hogy ne bőrösödjön. Teljesen kihűtjük. Közben kemény habbá verjük a tejszínt. Amikor hideg a krém, elektromos kézi habverővel az egészet átkeverjük, hogy könnyedebb és csomómentes legyen. Óvatosan hozzáforgatjuk a tejszínhabot, majd egy órára a hűtőbe tesszük. Az öt kihűlt lap szélét késsel körbevágjuk, hogy szép, egyforma, szabályos köröket kapjunk. A megdermedt krémet öt egyforma részre osztjuk, négy lapot megkenünk, egymásra rétegezzük, az ötödik körrel befedjük. A maradék krémmel a torta oldalát is megkenjük. Egy éjszakára hűtőbe tesszük. Másnap az egész tortát megfordítjuk, a tetejét megkenjük felforrósított sárgabaracklekvárral, majd apró papírtölcsérből felolvasztott étcsokoládéból csíkokat húzunk rá, amelyeket késhegy visszafordított élével „hálósra” húzogatunk. Egy órára visszatesszük a hűtőbe.

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.

Ilyen tényleg nincs Európában

„És jelentem, hogy szeptember elsején be lehet menni a bankba és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban. Én nem tudom, hogy ez lelkesítő cél-e bárkinek, de azt biztosan mondhatom, hogy sehol Európában olyan nincs, hogy te barátom, eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges.”