étel, hordó

Flamenco hotel

  • ételhordó
  • 2011. október 27.

Gasztro

Valaha a XI. kerület (ma már Újbuda) idegenforgalmi központjának számított a Feneketlen-tó és környéke.

Ezt onnan tudjuk, hogy a korabeli (1960-as évek) szegényes képeslap-felhozatalában a tó közelében álló Sport szálloda igen jelentős szerepet kapott. Sőt az Ikarus egyenest Mátyásföldről hozta a hotel parkolójába legújabb buszait a prospektusfotózáshoz.

Az 1964-ben épült Sport húsz év múltán változott nagyot: a nyolcvanas évek elejének nagy szállodaépítési lázában kibővítették, felújították, homlokzatára a Skála áruházakról ismerős világos fémidomok kerültek, a neve pedig Flamenco lett. Valószínű, hogy az elmúlt harminc évben további jelentős változások történtek, azonban a név maradt.

Most először vagyunk itt, sokkal pompásabb, mint amilyennek kívülről képzeltük. Teljesen érthető a négycsillagos besorolás, bár az, hogy az éttermet a hatalmas lobby egyik sarkába helyezték - noha láttunk már ilyet - nem különösebben elegáns. Nem így a damasztszalvétás teríték, a kifogástalanul viselkedő felszolgáló.

És hát a kínálat is megér legalább négy - ha nem öt - csillagot.

Eddig azt hittük, hogy az erőleves (1100 Ft) az erőleves, és evvel a dolog el is van intézve. Itt azonban nem folyik a tojás, valami spenótos galuskával meg bébirépával dobták fel, és ettől már-már ínyencfalattá válik. A fantázia szárnyalása ez, hiszen ugyanúgy nincsen túlbonyolítva, ahogy a bazsalikomkrémmel töltött tönkölypalacsinta (2100 Ft) sem, amit paradicsomszósszal körítettek. A megfelelő arányok és a hozzávalók ismeretében bárki el tudná készíteni, csak hát előtte meg kell írni azt a receptet. Viszont a grillezett kacsamájtorony burgonyalepényen (3500 Ft) már ügyességet kíván, hagymachipsszel, barackkal, almával pedig remek kombináció.

A végén sem lóg ki a lúdláb (1000 Ft); megint csak a legjobbakat mondhatjuk, úgyhogy már felejtenénk is a várótermi környezetet, ha az elfogyasztott élményanyagot nem árnyékolná - pontosabban: világítaná - be egy elhanyagolhatónak tűnő, ám mégis roppant bosszantó jelenség: a neonos fényű energiatakarékos izzók sora. Próbáljanak meg ilyen fényviszonyok mellett vacsorázni - odalesz az ilyenkor kötelező romantikus hangulat!

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.