chili&vanília

Ez a pászka nem az a pászka

Gasztro

Pászka – ünnepi, mazsolás túrókrémdesszert

A napokban megtartott ortodox keresztény húsvéti ünnep is bővelkedik szakrális jelentőségű ételekben, amelyek közül talán a legfontosabb a szentelt kalács, a pászka. Mind az ortodox pravoszláv, mind a görögkatolikus egyházi kultúrában a feltámadást és az örök életet szimbolizálja, sütéséhez a magyar görögkatolikusok körében is számos szokás kapcsolódik. Ugyanezt a nevet viseli egy másik húsvéti, hagyományos desszert is, a lecsepegtetett, formázott, szeletelhető túrókrém. Tradicionálisan faragott, díszes, csonka piramis alakú faformába töltötték, amely a megszilárdult krém oldalába kereszt és XB (Xpucmoc Bockpec! – Krisztus feltámad!) jelet nyomott, ma már többnyire műanyag formában dermed.

Készítésének többféle változata létezik – hol főzik, hol nyersen keverik ki, van, aki tejföllel, más tejszínnel keveri a túrót. A mazsola mellé kerülhet bele felaprított aszalt gyümölcs is, de olajos magvakkal vagy csokoládéval is gazdagabbá tehető. Az alább ajánlott verzióban vegyes technológiát ajánlok: sűrűre főzött sárgakrémmel keverjük a túrót, így egyrészt hőkezelést kap a tojás, másrészt extra krémes lesz a túró állaga. Kerek szűrőben csepeg egy éjszakán át, gyönyörűen összeáll, kiborítva látványos, szép, asztal közepére kívánkozó desszert. A maga fehér – tisztaságot és békét jelképező – valóságában is szemet gyönyörködtető, de díszíthetjük ízlés szerint. Ez az ünnepi pászka eredetileg a #CookforUkraine nemzetközi karitatív kezdeményezés keretében készült, amelyhez világszerte számos vendéglátóipari és gasztronómai szereplő csatlakozott, és amelynek célja a szolidaritás kifejezése, valamint adománygyűjtés.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.