kertész lesek

Festal – Érd

  • kertész lesek
  • 2017. szeptember 30.

Gasztro

Érd Postástelep nevű kerületében semmi olyat nem láttunk, ami a névadás hátterére utalna. Amolyan zöldövezet, az a különös ismertetőjele, hogy minden utcája férfiúi keresztnevet visel. A Dávid utca 4. szám alatt, a magas kőkerítésen mexikói stílusú naiv festményen hirdetik esküvői bankettek lebonyolítását, mögötte azonban nemcsak egy éttermet, hanem egy parkot és egy tavat is megcsodálhatunk. „A hely kínálja magát családi és céges rendezvények lebonyolítására, jó idő esetén a tóparton faszénillatú grillterasz mellett, de az év bármely szakában többet nyújt, mint egy átlagos étterem. A tó megvilágítása, a víz csobogása, a halak és a teknősök látványa egyaránt élmény gyerekeknek és felnőtteknek” – írják honlapjukon, és ami azt illeti, ebben a tóban a ponty méretű aranyhal sem ritkaság. A rendhagyó műintézet leginkább az 1990-es évekbeli Hévízt juttatja eszünkbe, amikor még nem voltak ott az oroszok annyian, mint az oroszok. Az étlap (külsőre) egy mai luxusszállodában is megállná a helyét.

A helyben sütött tortillachips (1150 Ft) valóban más, mint a zacskós kiszerelés, és nem csak azért, mert langyos. Háromféle paprikával ízesíthetjük – az egyik ehetetlenül csípős –, de nem muszáj, mivel a ropihoz, a sós perechez képest kencék nélkül is nagyszerű. Leg­inkább a zöldségek teszik emlékezetessé a húslevest (790 Ft), amit úgy hirdetnek, hogy „egy éjen át” főztek. A benne lévő csirkehússal sincs baj (bár kizárt dolog, hogy az is fazékban volt éjszaka), az exkluzivitást kifejező húsos ravioli viszont teljesen felesleges. A libamájjal töltött rántott sertésborda (2200 Ft) ötöst érdemel, már ami a húst és a panírt illeti. Kár, hogy a töltelék ízét teljesen elnyomja a rengeteg hagyma, így a libamájat inkább csak sejteni lehet. Dicséretet érdemel a rukkolás krumplipüré (450 Ft), de nem azért, mert rászórtak némi zöldet, hanem inkább azért, mert valóban krumplipüré, és nem a szokásos porból készült pótlék. A túrós csusza (990 Ft) jobb az átlagnál, a szilvalekváros gőzgombócról (980 Ft) viszont csak az jut eszünkbe: fő, hogy kapni lehet.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.