chili&vanília

Fülecskék, copfocskák, fonatok  

Gasztro

Kagyló és garnéla

Kedden borjúhússal és parmezánnal töltött ravioli, szerdán gnocchi, csütörtökön egész apró, sonkával töltött tortellini, péntektől megérkezik a hétvégi közönség, úgyhogy akkor belehúznak: lasagne, szombaton spenótos-ricottás agnolotti, vasárnap sonkás-mozzarellás rotolo (tésztatekercs, amelyet paradicsomszósszal kell besütni). Orecchiette, maccheroncini és sagne ’ncannulate pedig mindig van, ezek az állandó alaptészták. A délolasz Puglia tartományban fekvő kedves üdülőfalu, Porto Cesareo tésztaműhelyének heti rendje, minden bizonnyal évtizedek óta. A falon bekeretezett fotók a főnökasszonyról és családjáról, a pult mellett gépelt papíron a tésztarend. A pult szinte üres, de az ablakon át megtekintheti a kedves vásárló, ahogy szorgos női kezek alatt készülnek a különböző formájú tészták. Puglia Olaszország egyik legnagyobb és legfontosabb búzatermesztő vidéke, a tésztának itt így még kiemeltebb szerep jut. A vidék ikonikus tésztája az orecchiette, vagyis „fülecske”, amelyet kézzel készítenek, a kis kagyló mélyedése éppen jól veszi fel az ízeket. Leggyakrabban kolbásszal és tarlórépa fokhagymás, fonnyasztott zöldjével készítik. A maccheroncini vagy helyi néven minchiareddhri – kis megsodort fonat – is jellegzetes forma, ezt többnyire sima paradicsomszósszal és ún. ricotta forte sajttal tálalják. Az egyik leglátványosabb pugliai tészta a sagne ’ncannulate – gyönyörű, hosszú, csavart széles metélt. Mindhárom alaptészta tojás nélkül, durumlisztből és vízből készül, ami kiváló, harapható állagot eredményez. A tésztaműhely titkos aduászával a háziasszony férje áll elő: készítsem el a petrezselymes tésztájukat garnélával, kagylóval, nem fogom megbánni, biztat. Így is lesz – a szép színű, ízes tészta nagyszerűen passzol az édes-sós tengeri herkentyűkhöz. Sem a jó minőségű tészta, sem a friss halféle nem beszerezhetetlen már itthon sem, bátran próbálják ki a receptet. S hátha jól jön majd valakinek egy tengerparti nyaralás konyhájában is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.