chili&vanília

Habok, csókok

Gasztro

Az Eton mess elnevezésű édesség hagyományos angol desszert, amely három fő alkotóelemből áll: lágy tejszínhabból, eperből és durvára tört, ropogós habcsókból. Az 1440-ben, VI. Henrik király által alapított, Windsor mellett fekvő Eton College nevét viseli. Állítólag itt készítették ugyanis először, méghozzá a Winchester College diákjai ellen vívott, évente megrendezett krikettmeccs alkalmából.

Az eredeti változatban a habcsók még nem szerepelt, az csak a hetvenes években került bele. Használhatunk hozzá bolti habcsókot is, vagy készíthetjük házilag. Nem probléma, ha nem sikerül, ugyanis összetörve van rá szükség, így még gyakorlási funkciója sem utolsó. A hab luxusváltozatához akár összetört macaront (töltelék nélkül) is adhatunk. A gyümölcs pedig évszaktól és hangulattól függően változhat, remek szederrel, áfonyával, málnával, sárgabarackkal is. Ne ijedjenek meg a viszonylag hosszú leírástól, ez a világ egyik legegyszerűbb desszertje.

Rebarbarás-epres hab, habcsókkal (Eton mess)

Hozzávalók (4-6 adag)

Habcsók (10 darabhoz)

3 tojásfehérje, szobahőmérsékleten

15 dkg porcukor

1 kávéskanál citromlé

2 dl víz

10 dkg cukor

1 vaníliarúd kikapart magvai

1 kis citrom leve

35 dkg rebarbara, 2 cm-es darabokra vágva

50 dkg eper, felkockázva

5 dl tejszín (30%-os zsírtartalmú), kemény habbá

felverve

5 dkg porcukor

A habcsókot előző nap (vagy napokkal korábban) kell elkészíteni: a sütőt előmelegítjük 120 fokra. A tojásfehérjét elektromos kézi habverővel kemény habbá verjük. A cukrot és a citromlevet csak akkor adjuk hozzá, amikor már félig felvertük, ekkor fokozatosan szórjuk hozzá, amíg a hab sűrű és fényes lesz. Sütőpapírral vagy szilikonlappal leterített sütőlapra tíz evőkanálnyit halmozunk, ritkásan, mert a sütés során kissé megnőnek. 60 percig sütjük. Amíg a sütő kihűl (vagy egész éjszakára), benne hagyjuk száradni. Zárt dobozban hetekig eláll. A desszerthez összesen négy darabot használunk fel. A rebarbarás-epres habhoz megfőzzük a rebarbarát. Lábasba öntjük a vizet, a cukrot, hozzáadjuk a vaníliát és a citromlevet. Néhány percig forraljuk, hogy a cukor feloldódjon, és a szirup kissé besűrűsödjön. Hozzáadjuk a felszeletelt rebarbarát (meghámozni nem szükséges, mert a héja tartja össze egy darabban), és kb. 5 perc alatt, erős lángon, puhára főzzük. Kihűtjük, és hozzákeverjük a felkockázott epret. A tejszínt a porcukorral kemény habbá verjük. Összeállítjuk a desszertet: a tejszínhabot óvatosan összeforgatjuk az epres rebarbarával, valamint az apró darabokra tört habcsókkal. Poharakba (vagy egy nagy üvegtálba) töltjük, és a tetejét eperrel, habcsóktörettel díszítjük.

A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egzaltált Dürer

A monumentális kiállítás középpontjában egyetlen mű, egy 1506-os dátummal jelölt, Selmecbányáról származó gótikus szárnyas oltár áll, amelynek az egyik táblaképével (helyesebben reprodukciójával) mindenki találkozott már. A kollektív emlékezetünkbe beégett a Vizitáció (Mária találkozása Erzsébettel), ám ez nem mondható el a nyolcból megmaradt hét táblaképről – amelyek most először láthatók együtt.

0–24

A hétköznapi és ünnepnapi fasizmus letagadásának megvannak a magyarban is a kulcsmondatai, közbeszédbéli szállóigéi. Kivétel nélkül önleleplező mondatok, melyek igen gyakran egyeznek is a közlő szándékaival.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

Szivárgás

Tavaly szeptemberben a kuruc.info közzétett egy olyan párbeszédet tartalmazó hangfelvételt, amelyen többek között ez hallható: „Nekem a Viktor azt mondta, hogy azért jöjjek be, hogy beszéljük meg, hogy ki fenyegetett meg.”

Szép, új, szintetikus világ

  • Váradi András

Egy jó kép többet mond, mint ezer szó. Közhelyes, de attól még igaz bon mot. Robert Capa még rá is duplázott, amikor azt mondta: el tud képzelni egy olyan képet (fotót), amely akkora hatással van az emberekre, hogy soha többé nem lesz háború.

Közös pont híján

Hosszú ideig az évszázad üzleteként hirdették a német fegyvergyártásra alapozó hazai védelmi ipari fejlesztéseket. Ám a pénz elfogyott, exporttal nem számolhatunk, ráadásul a Merz-kormány nem lesz olyan elnéző Orbán Viktor bomlasztó politikájával szemben, mint amilyen Angela Merkel volt.

„Itt írd alá, Gergő!”

A fideszes ifjúságból indulva, minisztériumokon és államtalanított állami cégeken át vezető úton került Böszörményi-Nagy Gergely, az Orbán-rendszer egyik hivatásos szabadgondolkodója a MOME-t fenntartó alapítvány élére, ahol aztán nem kívánt ismertséget szerzett.

„Végre ellazultunk”

Tizenöt éve alakult meg az Ivan & The Parazol, de fontosabb, hogy a klasszikus rock ihletettségű zenekar a minap jelentette meg hatodik nagylemezét Belle Époque címmel. Az új album mellett ambiciózus tervekről és a köz­életről is beszélgettünk Vitáris Ivánnal, az együttes énekesével és Simon Bálint dobossal.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.