kertész lesek

Hági – Szeged  

  • kertész lesek
  • 2022. június 1.

Gasztro

„Nagyhírű” és „rosszhírű” helyek

Régebben a jelentősebb vidéki vendéglátóhelyeket két csoportba osztották: „nagyhírű” és „rosszhírű” helyekre. A szocializmus éveiben gyakran átfedések is előfordultak, de a rendszerváltás utáni kevés túlélőt egységesen a „legendás” jelzővel címkézték fel. Az immár 125 éves múltra visszatekintő szeged-belvárosi Hági Udvar és Étterem (főleg kerthelyiség), szinte mindenben megfelel a felsorol­taknak, a különbség mindössze annyi, hogy sorsa csak a 21. század hajnalán fordult rosszra, évszázados tündöklés után.

A Hági a szegedi nagy árvizet követő újjáépítés idején született, a telken az 1856-ban átadott színházépületet roppantotta össze az ár. A Hági nevet Haggenmacher Henrik sörgyáros után kapta, aki raktárt és sörcsarnokot építtetett ide 1896-ban. Előbb csak a lelkes vendégsereg nevezte így az üzemegységet, de a sikeres működés nyomán hivatalos elnevezése is ez lett. Reggelig sorolhatnánk azon híres vendégeket, akik a 20. század folyamán megfordultak itt, ám ha csak azt nézzük, hogy közéjük tartozik Herczeg Ferenc és József Attila is, mindjárt érzékelhető, hogy az egység a „megfizethető demokrácia” jegyében működött. 1996-ban még arról olvashattunk, hogy a centenáriumot nemcsak Szegeden, de a közeli vajdasági Palicson is „Hági-napokkal” ünnepelték meg, de egy évvel később az étterem bezárt, 2005-ben pedig már arról írtak a helyi lapok, hogy „az enyészeté lett”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.