Lassan elindul a kora nyári piaci kavalkád – jönnek a zsenge karalábék, édes újkáposzták, dübörög az eper, indul a cseresznye. A termelői standok pultjai alatt (és a kertészkedők saját kertjeiben) megjelennek az apró cukkinik és harsogó sárga virágaik is. Az olasz konyhában az egyik legkeresettebb csemege, nálunk még mindig inkább különlegesség, pedig ahol cukkini, ott virág is terem. Elkészítésével is sokan kacérkodnak – van, aki azért, mert már kóstolta, és pontosan tudja, milyen finom, van, aki az esztétikai vonzereje miatt. Ritkaságának oka valószínűleg a törékenysége és érzékenysége: a strapát, szállítást nemigen bírja, és célszerű azonnal felhasználni. A lelkes beszerzés utáni első eufóriát követően sokszor marad a tanácstalanság: hogyan is kell elkészíteni?
Leggyakoribb módszer a virágok megtöltése (ricottával például), majd vékony sörtésztában való kisütése. Adhatjuk azonban tésztához – fokhagymás cukkinikarikákkal együtt megfonnyasztva, parmezánnal – vagy rásüthetjük pizzára, focacciára. Nem csak az olasz konyhából szerezhetünk ihletet, itt van a görögök saját változata: a kolokitakia gemiszta – mentás, paradicsomos rizzsel töltik meg, majd párolják, és citromlével megcsepegtetve adják. A törököknél a rizst rengeteg kaporral, fenyőmaggal és mazsolával keverik. Ha valaki először próbálkozik vele, készítsen frittatát, azaz tojáslepényt, a tetejére süsse rá a virágokat, és szórja meg jó sok morzsolt fetasajttal. Az alábbi elkészítési mód az egyik legjobb, egyben legpraktikusabb: a virágot töltjük, de nincs olajos sütögetés, helyette a sütőben sül. A virágok megtöltése habzsák segítségével a legegyszerűbb, ha az nincs kéznél, egy mezei uzsonnázó tasak is megteszi, amelynek levágjuk a csücskét.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
