étel, hordó

Hanoi

  • ételhordó
  • 2015. szeptember 27.

Gasztro

Főzőtanfolyamainak, pláne tévés fellépéseinek köszönhetően Wang mester az egyik legismertebb kínai szakács Budapesten. Az idő is neki dolgozott, hiszen amíg a nyolcvanas évek végén egymásba értek a „rendes” kínai éttermek, pár évvel később, a gyorsbüfés stílusváltás után mutatóba is alig maradt belőlük, és ami maradt, ott sem tanfolyamokkal próbáltak nagyobb bevételre szert tenni. Úgy jön ez ide, hogy valaha Wang mester Lanzhou nevű étterme működött a Fő utca 71. szám alatt, majdnem a katonai ügyészséggel szemben, ám úgy 6-7 éve a majsztró, ott hagyva a tágas és elegáns üzletet, új helyszínt keresett. A Fő utcába pedig – úgy másfél évvel ezelőtt – beköltöztek a vietnamiak. A helyet Hanoiról nevezték el, átrendezték, kifényesítették, bár azt meg nem mondanánk, hogy a bútorok még Wang idejéből származnak-e, vagy egyenesen Ho Si Minh-városból hozta a tehertaxi.

Sokkal érdekesebb, hogy azóta egyesek rajongásuk jeléül a Fő utcát Pho utcára keresztelték át. Mi sem áll távolabb tőlünk, mint hogy a pár éve zajló fővárosi pho-leves cirkuszban mutatvánnyal jelentkezzünk, ám az elég meggyőzőnek tűnt, hogy ottjártunkkor hárman is megfordultak a helyen, és csak a levesre neveztek be. Mi viszont mindjárt egy kétszemélyes vegyes tálra (7990 Ft), ami persze csak névrokona a magyar változatnak. Itt ugyanis nem arról van szó, hogy a bazi nagy fatálcát telepakolják mindenféle húsokkal meg rizzsel meg sült krumplival, hanem hogy végigetetnek velünk négy (öt?) fogást. A startkockán természetesen pho gőzölög. A benne lévő vékonyka marhahússzeletek csodásak, miként a tészta és a külön érkező citromos-csírás kistál is, ám az egész attól lesz fantasztikus, hogy a mellékelt paprikás fűszerrel is meghintjük. Kár, hogy ezt a cuccot csak akkor teszik az asztalunkra, amikor félig már megettük. Erre mondja Karinthy, hogy a pho, ha engemély kimár, de mindegegy, ha vildagár. Talán jobb lett volna elsőként a második fogás, a két miniatűr tavaszi tekercs, melyeknek nemcsak olajtartalma ideális

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.