étel, hordó

Határcsárda – Szentendre

  • ételhordó
  • 2020. augusztus 30.

Gasztro

A vendéglátóipar-történészekre vár a feladat, hogy kiderítsék, G. Szabó László nevében mit jelentett a „G”, és ha azt jelentette, akkor volt-e G-nap, és ha volt, mikor stb. Addig legyen elég, hogy a jeles vendéglős 1929-ben jó érzékkel választott helyszínt épülő csárdájának. A már akkor is roppant forgalmas 11-es út mentén, Szent­endre és Leányfalu határán, a szigetmonostori révkikötő mellett megnyílt Határcsárda egyszerre volt a megtestesült tradíció és a jövő hírnöke, mintha 100 éve ott állna, de a legújabb divatot követve. „A tulajdonos fiával együtt működtette a vendéglőt, majd az utód 1947-ben vette át. Magánzóként csupán néhány évig üzemeltette, hiszen az állam 1951-ben erre a vendéglátóegységre is rátette a kezét. Maradt a név, amely védjegy volt a környéken, így a Szentendrei Vendéglátóipari Vállalat intézményeként évtizedekig megélt jó híréből a csárda” – olvassuk a honlapon, ami valójában azt jelenti, hogy katasztrofális állapotok uralkodhattak az ötvenes években. De 1954-ben biztosan. Akkor ugyanis majdnem elvitte az ár, és csak 1957-ben tudtak újra kinyitni, és még nyolc év kellett a teljes renováláshoz. Ám onnantól kezdve igazodási pont lett a Határcsárda. A hetvenes években már úgy hirdették a telkeket, hogy milyen közel vannak a vendéglőhöz. Azóta megállt az idő. Igaz, hogy a Határcsárda a rendszerváltás után állami kézből magánba került, s az elmúlt harminc évben mindenféle tulajok adták egymás kezébe kulcsot, de senki nem vette a bátorságot a profilváltáshoz. Így hát maradt az, aminek G. Szabó László megálmodta, a megtestesült magyarosság. Tán még a berendezés sem változott 91 év alatt.

A gombaleves (880 Ft) jó sűrű, jó tejfölös, jó paprikás, kár, hogy a csipetkéket név szerint köszönthetnénk, ha lenne nevük. A roquefortos pulykacsíkokra (2850 Ft) úgy rátelepedik az édeskés öntet, hogy nem érezzük a hús ízét, legfeljebb valami rágós puhaságot, ami nem jó, de kellemetlennek sem mondanánk. A rántott harcsafilé (2850 Ft) neutrális, de nem válik rossz emlékké, a köretekre – rizs, hasáb – sem tudnánk rosszat mondani, ahogy jót sem. Az ún. csárdakehelybe (1080 Ft) beleadtak apait, anyait. Van benne barack és somlói galuska, csokifagylalt és tejszínhab, kész csoda, hogy nem leszünk rosszul tőle. Ennek ellenére tökéletes az illúzió. Noha egy kortyot sem ittunk, mégis úgy érezzük magunkat, mint azok a szigetmonostori törzsvendégek 1973 körül, akik az utolsó kört éppen akkor kérték ki, amikor elment az utolsó komp, mégsem estek pánikba. És mivel mi sem maradtunk éhesen, mi baj lehet még?

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.