Húsz éve még szinte ismeretlen zöldség volt Magyarországon, tíz éve egzotikum, amelyet csak extra zöldségeseknél lehetett levadászni, ma viszont szinte minden szupermarketben kapható, és itthon is termesztik. Az édesburgonya mára kifejezetten népszerűvé vált, ami minden valószínűség szerint javarészt annak köszönhető, hogy hihetetlenül egészséges. Cukorbetegek is fogyaszthatják mértékkel, ugyanis nagyon alacsony a glikémiás indexe, így sokáig egyensúlyban tartja a vércukorszintet. Az édesburgonya energiatartalma átlagosan 90 kilokalória 100 grammonként, ami – lássuk be – igencsak baráti. A modern, egészségtudatos gasztronómiai irányzatok alapdarabja, azonban nemcsak jótékony hatása miatt kedvelt, hanem azért is, mert igen finom. Kiskorúak körében is rajongás övezi. Amerikában különösen fontos alapanyag már évszázadok óta, nehéz termeszthetősége miatt azonban Európa konyháit nem özönlötte el régebben, kivéve egy-egy rövid felvirágzást a 18., illetve 19. századi Franciaországban, ahol XV. Lajos király, majd a kreol (martinique-i) származású Jozefina császárné kedvencének számított.
Ma már Magyarországon is sokan termesztik, a magyar édesburgonya-termelő nagyhatalom Ásotthalom lett. Van saját fesztiválja és baráti köre (Batáta Baráti Kör), és a fővárosi, hangulatos termelői kispiacokon is rendszeresen kínálják gazdák, akik maguk termelik. Tőlük érkezett például az a hasznos információ, hogy hűtőben nem tanácsos tartani, szobahőmérsékleten, konyhapulton (ideális esetben kb. 22 Celsius-fokon) tárolva viszont egy évig is eláll. A választék is bővült, a korábban megismert és elterjedt narancssárga színű édesburgonya mellett sárga, fehér és lila színekben is pompázik, állaguk tapasztalatom szerint nagyjából megegyező, kivéve a lila színűt, amelynek magasabb a keményítőtartalma, a lila burgonyához hasonlóan inkább egy gesztenyéhez áll közel.
Kulináris változatossága határtalan, legegyszerűbb és egyben legfinomabb elkészítési módja a sütés, akár egészben vagy vékony hasábokra szeletelve. Hogy édessége ne legyen émelyítő és unalmas, érdemes kontrasztos ízekkel párosítani – csípőssel, keserűvel, fűszeressel, sóssal. A csili és a gyömbér mindig beválik. Feta, gorgonzola, friss spenót, rukkola, currymártás, pirított gomba szintén mindig telitalálat lesz. Ízes sültek vagy disznótoros köreteként sem utolsó, krémlevesként pedig az ősz örök sztárja.
Csípős, fűszeres édesburgonyakrém-leves
Hozzávalók (4–6 adag)
1 kg édesburgonya
2 evőkanál olaj
1 kis hagyma, finomra aprítva
1 gerezd fokhagyma, reszelve
kb. 2-3 cm friss gyömbér, reszelve
1 csilipaprika, finomra aprítva
1 teáskanál őrölt koriander
1 teáskanál őrölt római kömény
1 liter alaplé vagy víz
2 dl kókusztej
só, bors
1 evőkanál nádcukor
1 zöldcitrom leve
ízlés szerint további csiliszósz
Az édesburgonyát félbevágjuk, és 200 fokos sütőben alufólia alatt puhára sütjük (kb. 40 perc). Az olajon üvegesre dinszteljük a finomra aprított hagymát, majd hozzáadjuk a fokhagymát, a gyömbért és a kimagozott csilipaprikát, majd a fűszereket. Néhány másodpercig kevergetjük, majd felöntjük az alaplével (vagy vízzel), sózzuk, borsozzuk. Ekkor beletesszük a megsült édesburgonya kivájt húsát, és az egészet botmixerrel vagy turmixgépben pürésítjük. A végén adjuk hozzá a kókusztejet, amivel már csak pár percig összefőzzük. A legvégén kerekítjük az ízeket a nádcukorral és a citromlével, illetve ízlés szerint plusz csiliszósszal.
Mautner Zsófi rovata. Blogját lásd: www.chiliesvanilia.hu
