étel, hordó

Kazimir

  • ételhordó
  • 2017. december 16.

Gasztro

Akármilyen különösen hangzik, hétköznap késő délután reménytelen hagyományos éttermet találni az ún. bulinegyedben. A kocsmák és a kávéházak mellett legfeljebb a hamburgerezők és a szendvicsezők csalogatnak, ha csalogatásnak lehet nevezni a teljes mozdulatlanságot. A lehúzott redőnyök vagy a kirakatban unatkozó pultosok láttán úgy érezzük, hogy errefelé a novemberi alkonyat a szieszta ideje, bár valóságosabb lenne a nihil „boldog óráinak” nevezni. Hosszas bolyongás után a Kazinczy utca 34. alatt található bisztróban tapasztalunk némi mozgást, ami kívülről sürgés-forgásnak tűnik. Ám belépve a kellemesen berendezett, cseppet sem hivalkodó helyre, egyből kiderül, hogy ez is csak délibáb: a személyzet számológépezik meg evőeszközt válogat az egyik ven0dégasztalnál. De azért nem néznek ránk ferde szemmel, sőt mintha még örülnének is, hogy valami rendes munka akad a leltározás helyett.

A zöldborsóleves házi galuskával (1390 Ft) csak elsőre tűnik túlárazottnak, de mivel lábasban hozzák és valójában dupla adag, nem is olyan vészes. Olyan édes, hogy az már-már vattacukorborsónak mondható, de ez benne a jó, bolondok lennénk megsózni. A galuska „házi” jellegéhez sem férhet kétség, csak egy bajunk van vele: néhol tűzforró, máshol meg langyos. A zöldalmás, diós rizottó (2490 Ft) tökéletes lenne, ha nem adnának mellé sült kecskesajtot. Nem a bumfordi sajt a rossz, valami salátával simán vállalható lenne önálló fogásként, a rizottó kísérőjeként viszont csak rontani tud az összképen. A sajtos burgonyabundában sült csirkemell koktélparadicsomos parajjal és bazsalikomos vajmártással (2790 Ft) viszont teljes csalódás. Két panírozott csirkeszelet hever egymáson, s csak a fölsőre reszeltek némi sajtot. Nem a csirkével van baj, az ígérettel, szerény vigasz, hogy a szósz rendben van, hiszen legalább kétszer ennyi kellene. A fagylaltos csokoládészuflét (1490 Ft) azért neveznénk átlagon felülinek, mert feledtetni tudja a rémes csirkét.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.