étel, hordó

Kolette

  • ételhordó
  • 2019. október 19.

Gasztro

A Károly körút V. kerületi oldala azért nem nyüzsög úgy, mint a másik, mert sokkal rövidebb. Míg az erzsébetvárosi szakasz épületei, üzletei az Astoriától a Deák térig érnek, itt csak a Gerlóczy utcáig. De nem is olyan rég, a jelenlegi Városháza park nevű közterületet még a baromi ronda, „bazársornak” nevezett építmény uralta a szolgáltatóipar olyan gyöngyszemeivel, mint a kesztyűs, az órás, a kalapos, de volt papírbolt, illatszerbolt, közért és vasedény. Persze a vendéglátásnak is jutott hely: a

Mignon presszó méretes neonfelirata még a kilencvenes évek elején is úgy szórta a színes fényeket, hogy azt gondolta az ember, hogy Budapest a kelet-európai Las Vegas.

A 2005-ös bontás után úgy volt, hogy Városháza Fórum néven létrehoznak valami nagyon látványos és nagyon drága építményt, még a tervpályázatot is kiírták. Nem lett belőle semmi. A parkban néha pálinkafesztivált rendeznek meg karácsonyi vásárt, egyébként zöld sávjai ellenére is reménytelenül szürke, élhetetlen terület.

Azt nem mondanánk, hogy a pont a közelben nyílt vendéglátóhely, a Kolette tudna javítani a helyzeten, úgyhogy azt remélve ültünk be, hogy rontani sem fog.

Az első meglepetés, hogy a felszolgáló, aki vélhetően a tulaj vagy az üzletvezető is, nem beszél magyarul. Mint később megtudjuk, grúz nemzetiségű, de mivel Moszkvából érkezett, inkább orosz ételeket kínál. Csakhogy a közönség nagy része turista, így a gulyásleves (1690 Ft) és a csirkepaprikás (3250 Ft) is ott figyel az étlapon, viszont a hacsapurit ne keressük. A gulyást azért próbáljuk ki, mert a szoljanka (1990 Ft) és a borscs (1790 Ft) elfogyott. Egyértelműen jobb, mint amit a környékbeli turistás helyeken kapni, de az árához képest igen kis adag, a hús különösen kevés. A kijevi csirkemell (3300 Ft, képünkön) már a megjelenésével meglepetést okoz, mifelénk elég szokatlan, hogy csont áll ki belőle. Viccesen mondhatnánk, hogy így legalább meg lehet kapaszkodni benne, de ennél sokkal fontosabb, hogy e különleges kiszerelés egyáltalán nem rondít a műélvezetbe. A csirke kiváló, ahogy a fűszervaj és a panír is, külön piros pont jár a céklaköretnek meg annak a pár szem krumplinak, amiről nem tudjuk eldönteni, hogy főzték-e vagy sütötték. Az oroszok habcsókbravúrjával, a pavlovával (1290 Ft) koronáznánk a felemás orosz lakomát, de kiderül, hogy az is elfogyott. A Sacher-torta (950 Ft) sem rossz, azért kicsit csalódottak vagyunk. A (magyar nyelvű) honlapon azt ígérik, hogy mindenkit szeretettel várnak, „aki szívesen megízleli a mai modern Moszkva gasztronómiai újdonságait”.

 

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

„Bős–Nagymaros Panama csatorna” - így tiltakoztak a vízlépcső és a rendszer ellen 1988-ban

A Mű a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.