étel, hordó

Mítosz – Göd

  • ételhordó
  • 2016. augusztus 28.

Gasztro

Duna-parti henyélésre, büfézésre készültünk, ám a hirtelen őszbe fordult hétvégi időjárás keresztülhúzta minden számításunkat. Ilyenkor Göd (vagy bármelyik üdülőtelepes kisváros) kibírhatatlan, nyomasztó tereppé változik. Szombaton még csak rövid rém­álomnak hittük a zuhogó esőt meg a 15 fokot, de vasárnapra már ez lett a megtestesült állandóság.

Sok választásunk nem volt ebédidőben, a Pesti (régi 2-es) út 77. alatt található Mítosz vendéglőt a neten találtuk. A vörösre festett, elsőre kocsmának tűnő családi háznak kerthelyisége is van, meg rusztikus cégtáblája, kár, hogy csak a sűrű autóforgalomra van kilátás. De ennek most nincs jelentősége, odabent fűtenek, az étlap átnézése előtt a tematikus dekorációban gyönyörködhetünk: faragott Árpád-fej, íj és nyílvesszők, kitömött sólyom (tán turul), bekeretezett költemények. Viszont nemzeti rock helyett az aktuális nemzetközi popslágereket játssza a rádió. Feljegyezzük: szolid árak, barátságos felszolgálás, átlagos választék.

A padlizsánkrém (980 Ft) friss zöldségekkel – lila hagymával és paradicsommal – várakozáson felüli, tényleg olyan, mintha csak miattunk készítette volna valami kedves rokon. Hasonló a májgombócleves (720 Ft), ráadásul dupla adag, akkora tálban hozzák, hogy először hiányérzetünk van: hol a merőkanál. Különösen emlékezetes a pingponglabda méretű gombóc, kettőt is adtak belőle.

De a bazsalikomos pestóval és ricottával töltött rántott csirkemellel (1490 Ft) visszatérünk a valóságba. A csirkével nem is lenne baj, de a panír túlságosan kemény, a töltelék pedig mindent leural. A rizsköret (420 Ft) vállalható. Azt hittük, hogy majd a fogasfilé vaslapon sütve fokhagymás parajjal, grillezett mozzarellával, burgonyapürével (2590 Ft) lesz a fő attrakció. Tévedtünk, kevesebb több lett volna, krumplipüré nélkül pedig még annál is több.

Viszont a túrós palacsinta (640 Ft) messze felette a parti átlagnak, bár a nap ettől sem sütött ki.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.