étel, hordó

Mozsár

  • ételhordó
  • 2018. április 8.

Gasztro

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a 21. századi hazai vendéglátás legirritálóbb közhelyévé az az ártatlan kifejezés vált, hogy „újragondolva”; a magamutogatás és a kivagyiság legcsalhatatlanabb megnyilvánulása lett, ha ezt látjuk az étlapon egy közismert fogás mellett. De a Mozsár bejáratán az a felirat virít, hogy „színház újragondolva”… A Nagymező és a Mozsár utca sarkán lévő kávézóról persze csak az újszülöttek nem tudják, hogy a Mozsár Műhely nevű színházi vállalkozás is itt vert tanyát, bár azt meg nem tudnánk mondani, hogy a hirdetményüket komolyan gondolják, vagy épp ellenkezőleg, a gasztronómiai sznobságot kívánták parodizálni.

Noha számos érdekes programról olvashatunk, most az étlap az első. Szerencsére itt semmi nincsen újragondolva, már csak azért sem, mert enélkül is elég izgalmasnak tűnik a felhozatal.

Elsőnek narancsos céklakrémlevest (1050 Ft) kérünk – nagyon látványos attrakció. A vérvörös tanyéron, két db vakító tejszínfélgömb ring, közöttük ingatag petrezselyemhíd. Egészen addig az ízekkel sincs baj, míg meg nem kóstoljuk a belevaló cékladarabokat is, amelyek – ellentétben a kiváló krémlevessel – inkább keserűek.

Az erdei gombás-tejszínes gnocchi parmezánforgáccsal (2190 Ft) pontosan olyan, amit egy ilyen elnevezéstől a budapesti belvárosban megszokhattunk: korrekt. Ezt persze mondhatnánk úgy is, hogy a gombás-tejszínes gnocchi lett korunk kijevi pulykamelle, de ha már annyit kukacoskodtunk az „újragondolással”, ezen végképpen nem akadhatunk ki.

Már csak azért sem, mert a pankómorzsában sült süldőtarja bakonyis (sic!) tagliatellével (2590 Ft) névre hallgató ételről hiába mondhatjuk valóban a legjobbakat – omlós hús, csodás panír, remekül eltalált tészta stb. –, ha „formátuma” a századvégi magyar vendéglők leggyalázatosabb fogását, a milánói sertésbordát juttatja az eszünkbe. Igen, a Kádár-kor jellegzetes hungarikumát, amikor a milánói makarónit megküldték egy rántott hússal. A rémes emléktől azonban jobb lesz a kedvünk, szinte repesünk, hiszen tésztás süldőnket a milánói újragondolásának is tekinthetjük, ami ebben a formában a hurráoptimizmus kétségtelen záloga, mostanában igen ritka madár. És még őszibarackot is adnak a túrógom­bóchoz (1510 Ft).

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?

„Egy normális országban”

Borús, esős időben több száz fő, neonácik és civilek állnak a Somogy megyei Fonó község központjában. Nemzeti és Mi Hazánk-os zászlók lobognak a szélben. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője és Toroczkai László, a szélsőjobboldali párt elnöke is beszédet mond. A résztvevők a lehangoló idő ellenére azért gyűltek össze szombat délután, mert pár hete szörnyű esemény történt a faluban. Március 14-én egy 31 éves ámokfutó fahusánggal rontott rá helyi lakosokra: egy középkorú és egy idős nő belehalt a támadásba, egy idős férfi súlyos sérüléseket szenvedett.