étel, kihordó

NPU bisztró

  • ételhordó
  • 2020. május 30.

Gasztro

Az idősebbeknek e három betű láttán elsőre talán az NSU – egy régi német autó- és motormárka – jut az eszébe, amelyről lesír, hogy rövidítés, bár az még egy német vetélkedőben sem a belépő kérdés lenne, hogy miféle. Nos, az autógyár helyének, Neckarsulm városának a rövidítése, vagyis e logika mentén lehetne NUL vagy NSUM is. Ehhez mérten az NPU könnyebb falat, bár magunktól sosem jönnénk rá, hogy a non plus ultrát takarja.

Az év elején nyílt XI. kerületi hely (Alíz utca 6/B) bizonyos vonatkozásban valóban páratlan, ahogy az egyik gasztroportálon olvastuk, „világszinten is újdonságként értelmezhető”, mivel – és ezt már Szüret rovatunkban is közölhetnénk – „mindössze egyetlen ajtó választja el a több szemészeti vizsgálóból álló Non Plus Ultra Látásközponttól”. Eleinte inkább a süteményekre, reggelikre helyezték a hangsúlyt, a komolyabb konyha (és a kiszállítás) egyértelműen a karanténkorszaknak köszönhető.

A hortobágyi palacsintát (1390 Ft) sokan még mindig az újrahasznosítás jegyé­ben képzelik el, ám az NPU-nál egészen más árnyalatot kap a gyakran gyanús előétel. A szétfűszerezett, ragus töltelék helyét a borjúsült vette át, ami savanyított lilahagymával, némi tejföllel és paprikával a megszokottól eltérő élményt okoz. Ráadásul úgy, hogy az „élményt” szó szerint értjük. A karfiolkrémleves (990 Ft) könnyed és kellemes, a hozzáadott ún. karfiolpuffancs pedig bármelyik vegán helyen főételt játszhatna. Nagyot lendít rajta a pirított mandula, mint afféle ízfokozó. A sztrapacskát (1850 Ft) sem úgy készítik, ahogy a nagykönyvben áll. Tésztája lágyabb, a juhtúró kevésbe erős, a szalonna sem annyira zsíros, de a beígért káposztakrémet nem érezni. Inkább sztrapacska lightnak, még inkább ultra lightnak mondanánk. A mentás zöldborsófőzelék (2690 Ft) nagyon jó ízű, a rántást sem érezni, mégsem vagyunk maradéktalanul elégedettek; megbocsáthatatlan, hogy a különben kiváló csilis halfasírt feltétet – a leves kiegészítőjéhez hasonlóan – nem csomagolták külön, ezért teljesen szétázott a főzelékben. A helyzeten sokat javít a desszert: a százszázalékosan „különlegességi” gyömbéres-kókuszos madártej (990 Ft) egyértelműen az ebéd fénypontja. A mélypontja azonban mégsem az elsüllyedt fasírt, hanem az egész csomagolás: hungarocell és folpack minden mennyiségben, amelyek lebontása után elkerülhetetlen a mikrózás. Még úgy is, hogy az ígért 63 helyett 34 perc alatt megjött a futár.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.