„Több mint egy éve vártak a Klauzál tér környéki, belső-erzsébetvárosi lakók, hogy újra használhassák a felújítás alatt lévő vásárcsarnokot. Úgy tűnik, jól jártak: nemcsak egy gondosan, szépen kivitelezett műemléket kaptak vissza, hanem az országban mostanság igen ritka, vasárnap is nyitva tartó bevásárlóközpontot”. Tavaly a Klauzál téri vásárcsarnok felújítását efféle fanfárok köszöntötték az építészszakma elismerő bólintgatása mellett. Végül sem bevásárlóközpont, sem vásárcsarnok nem lett az előző századfordulós építményből; piacnak túlságosan steril, őstermelőt alig látni, a hétvégenként megrendezett bolhapiac árait – a zöldséghez, gyümölcshöz hasonlóan – a turisták pénztárcájához szabják, igazából csak a hatalmas, vasárnap is nyitva tartó közért vált a környékbeliek kedvencévé. Ennek ellenére akadnak itt meglepetések, de nem odabent, a csarnok területén.
A Pola Pola nevű hely ugyanazon a cím alatt (Klauzál tér 11.) található, mint a vásárcsarnok, de attól teljesen függetlenül működik, ráadásul „autentikus balkáni ízekkel” csábít. Elsőre valamiféle büfének gondolnánk, de a „grill bistro” önmeghatározás nem csak ámítás: étlap van, felszolgálás is, és ugyan bőségesnek tűnik a választék, szinte kizárólag grillezett húsok közül választhatunk, ha nem számolunk a zöldségköretekkel és a jellegzetes lepénnyel. Azonban a csevap–pljeskavica–saslik–kolbász kör roppant egyszerűen négyszögesíthető, az ún. Pola Pola tálban (5990 Ft) majdnem mindenből adnak ízelítőt, nem is keveset. Igaz, hogy pljeskavica helyett „no name” sajtos-baconos húspogácsát, de éppen ez a legjobb. Valahol félúton van a fasírt és a burger között, fűszervaj van a tetején, a maga műfajában párját ritkítja. Hozzá képest a vékony, fűszeres kolbász, a csevap és a saslik inkább csak kiegészítők, de annak első osztályúak. A remek alapanyagok mellett minden bizonnyal az lehet a titkuk, hogy az előkészületeknél módjával használták a sószórót. Így hát nyugodtan beletunkolhatunk az inkább édeskés ajvárba és az egyedi ízű, leginkább tejfölre emlékeztető kajmakba. A lepénnyel is maximálisan elégedettek lehetünk, talán csak a sopszka saláta halványabb a kelleténél. Összességében csak jókat mondhatunk, bár olyan érzésünk van, hogy a balkáni ízek feltételezett vadsága valahogy elkerülte a Klauzál teret. Ami persze nem is biztos, hogy akkora baj.
