étel, hordó

Remíz  

  • ételhordó
  • 2022. szeptember 14.

Gasztro

Ízek a Remízben

A Bartók Béla úton 1898 óta járnak a villamosok. Mivel az akkor még Átlós útnak nevezett közterület jelentős része beépítetlen volt, a villamosokat működtető Budapesti Közúti Vaspálya Társaság 1912-ben hatalmas kocsiszínt épített pár száz méterre a Kelenföldi pályaudvartól. A Kelenföldnek és Kelenföldinek is nevezett remíz ma is működik, tehát 110 éves, de valami azt súgja, hogy az út túloldalán lévő vendéglátóipari egység sem sokkal fiatalabb. De abban már biztosak vagyunk, hogy a Remíznek nevezett helyet (a pontos cím: XI., Bartók Béla út 132.) az 1960-as évek elejétől folyton át akarták alakítani. „Az újjáépített Remíz falatozó a Bartók Béla úti villamos-garázs dolgozóinak kedvenc étkezőhelye már el is készült” – írta a Magyar Nemzet 1961-ben, a Felszámolják a rossz hírű helyeket című cikkében, de minden jel arra utal, hogy az ezt követő tíz év ismét a züllés jegyében telt. 1973-ban már arról írtak, hogy „a kelenföldi Remíz bisztróban reggel háromnegyed hat és hét óra között általában ötszáz féldecit hajtanak fel a korán kelő vendégek”, négy évvel később pedig arról, hogy „a Remíz italboltot hamarosan grillkonyhás bisztróvá alakítják át”, ám erre csak 1981-ben került sor, amikor „konyhát is berendeztek, ahol egytálételeket lehet főzni”. Persze ez sem volt akkora közönségsiker, mint az egykori italbolt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.