kertész lesek

Sramli csárda

  • kertész lesek
  • 2019. július 13.

Gasztro

A Soroksári utat 132 évvel ezelőtt Zimonyi útnak nevezték, a ráckevei HÉV-et soroksári HÉV-nek. Nem sokáig. Az új tömegközlekedési eszköz 1887. augusztus 7-én indult Soroksárra, de mivel a vonalat már novemberben meghosszabbították Dunaharasztiig, a neve is Harasztira változott. De a soroksáriakat ez a legkevésbé érdekelte, inkább azt élvezték, hogy a helyiérdekű megjelenésével fellendült a helyi ipar és kereskedelem. A korabeli beszámolók szerint a századfordulóra a vendéglátás mennyiségi és minőségi tekintetben is kiemelkedővé vált, a környékbeli települések közül messze Soroksáron jutott a legtöbb kocsma egy emberre. A kivételes helyzet 1950-ben, Nagy-Budapest születése után ért véget, Soroksár a szomszédos Pesterzsébettel együtt Budapest 20. kerületévé vált, és a vendéglőket, kocsmákat államosították. A Grassalkovich u. 241. számú ház alatt működő csárda sem kerülhette el sorsát, mégis ez lett a szabályt erősítő kivétel. „A Délpesti ÁFÉSZ üzemeltette a vendéglőt, amikor az akkori üzletvezető 1968-ban üzletvezetőként (sic!) átvette a csárda irányítását. A kezdetektől fogva az italfogyasztás visszaszorítását szorgalmazta, és azon volt, hogy az étkeztetés legyen a fő profil” – olvassuk a Sramli honlapján, de egyetlen szót sem hiszünk el belőle, hiszen ki látott már olyan vendéglőst, aki az italfogyasztást rossz szemmel nézné?

Persze ettől még lehetett és lehet is az étkeztetés a Sramli csárda fő profilja, mindenesetre szombat este élőzene is van, felár nélkül. Azt nem tudjuk, hogy a derék tangóharmonikás a várható záporok miatt húzza-e a majdnem üres belső térben, vagy csak a szomszédokat akarja megkímélni, de az biztos, hogy a kerthelyiségben nagyobb közönsége lenne.

A gombalevesnél (800 Ft) gyanús, hogy a pincér „erőset” és kenyeret is ajánl hozzá, szerencsére nincs rájuk szükség. Tipikus paprikás-tejfölös megoldás, lehetne melegebb meg egy kicsit több. A borjúpaprikás (2800 Ft) szintén olyan, mintha a nagymama konyhájából hozták volna, de ugyancsak a takarékosság jegyében. A hús és a galuska kellemes, a hőfok most is lehetne valamivel magasabb. Sajnos a tócsnibundás fogasfalatokról (3150 Ft) nem nyilatkozhatunk ennyire pozitívan. Itt nem a hőmérséklettel vagy a mennyiséggel van baj, inkább az ízekkel, pontosabban azok hiányával. Noha a sűrű bunda nem illenék a könnyed halfiléhez, most egy cseppet sem bánjuk – így legalább marad belőle valamiféle sós emlék. Szerény vigasz, hogy a somlói galuska (900 Ft) jobb az átlagnál, de azért egy cukrászdát nem építenénk rá.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.