kertész lesek

Stika  

  • kertész lesek
  • 2022. augusztus 24.

Gasztro

A Stika nem "romkocsma".

Már a századfordulón tervbe vették, hogy az Andrássy út mellett szükség lenne még egy sugárútra a Városliget irányába. A fővárosi közgyűlés 1908-ban döntött arról, hogy a Király utca és a Dob utca között, azokkal párhuzamosan modern avenue-t létesít, amelynek nem is a közlekedés felgyorsítása lett volna elsődleges célja, hanem Belső-Erzsébetváros rendezése és modernizálása. Akkor úgy gondolták, hogy az Erzsébet sugárút az 1910-es évekre megépül, ám az első világháború és az azt követő gazdasági káosz keresztülhúzta a számításokat. Konkrét lépésekre 1929-ig nem is került sor, de akkor váratlanul pályázatot írtak ki a Madách tér beépítésére, ami az új sugárút elejét is jelentette volna. Noha rövid idő alatt 47 pályamű született, az Árkay Aladár és Wälder Gyula műveiből összeollózott, diadalíves épületkolosszus építését csak 1937-ben kezdték meg, de hiába épült fel viszonylag hamar a Madách téri csodapalota, a folytatást az újabb háború kitörése akadályozta, 1945 után pedig már csak asztalfióknak szánt tervekben testesült meg az Erzsébet sugárút.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.