chili&vanília

Tíz tányér borscs

Gasztro

Tíz tányér borscs

„1984-ben, Kahovkában, Ukrajna Herszoni területén születtem. A Mamushka című szakácskönyvem a kulináris örökségem megőrzéséről és annak a mai világba való átemeléséről szól. Micsoda sokszínűség, és mennyi gasztronómiai kincs jellemezte a hazámat! Az erős ukrán identitásom ellenére mindig nagyon büszke voltam arra a kulturális diverzitásra, amit szerencsésen meg is élhettünk. Az apai nagyanyám Szibériából származott, édesanyám zsidó és besszarábiai gyökerekkel rendelkezik, apám Üzbegisztánban született, vannak örmény rokonaink és osszétiai barátaink” – írja Olia Hercules, a Londonban élő ukrán szakácsnő nagyszerű, első, sikerlistás szakácskönyvében (az­óta kettő további is napvilágot látott, a legutolsó az ukrán nyári konyhák varázslatos világába enged bepillantást). Az alább ajánlott borscs leves is tőle érkezett, és kedvcsinálója szerint annyira finom, hogy akár naponta háromszor is szívesen eszi az ember. Ez a leves nemcsak tápláló és egészséges, hanem könnyen lehet belőle nagy adagot, akár egy kondérnyit is készíteni, akár két-három napra előre. Mellé jófajta, foszlós kenyér és tejföl jár. Ha olyannak főzzük, aki nem fogyaszt sertéshúst, készíthetjük más húsból is az alaplevet, például marhaoldalasból, de szárított gombákkal egyszerűen vegánosítható is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

BKV: csak semmi pánik, lesz fizetés!

A cég megbízott vezérigazgatója belső körlevélben igyekszik nyugtatni a cég dolgozóit, hogy mindenki megkapja a fizetését júniusban. A szakszervezetek megkezdték az egyeztetéseket arról, milyen eszközökkel éljenek, ha ellehetetlenül a BKV és többi fővárosi szolgáltató cég működése.

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.