Két klasszikus: egy húsimádó és egy vegetáriánus közönségkedvenc találkozik ebben a fogásban. A Wellington módra készített bélszín néhány éve az ünnepi asztalok sztárja, a kakukkfűvel ízesített gombapéppel fedett és vajas tésztába csomagolt hús elkészítése ugyan munkaigényes, cserébe gyönyörű, és be lehet vele zsebelni az elismeréseket. Az eredetét illetően számos színes legenda kering, abban azonban megvan az egyetértés, hogy bizonyára Arthur Wellesley nevéhez, Wellington hercegéhez köthető.
Az egyben sült karfiol feltalálásának babérjait a tel-avivi Miznon étterem aratja le. A hely pitákra specializálódott, amelyeket különlegesen finom alapanyagokkal töltenek meg: fűszeres csirkemájjal, fokhagymás garnélával, báránysülttel, vagy éppenséggel sült karfiollal. Utóbbi a Miznon valódi ikonikus fogása: a pulton sorakozó egész karfiolok. Ehhez a karfiolt egészben megsütik, majd papíron tálalják, tahinivel, paradicsomszósszal, csilivel, joghurttal. A karfiol töretlen sikere érthető: olcsó, jóízű, könnyen és változatosan elkészíthető, minden fűszert elbír, lehet rusztikusan vagy elegánsan tálalni, összhangban van a zöldségeket előtérbe helyező és a „vissza a gyökerekhez” irányzatokkal, ráadásul minden étrendnek (vegán, paleo, mindenmentes) tökéletesen megfelel. Az alábbi receptben az egészben sült karfiolt csomagoljuk be Wellington-szerűen, ezzel pedig egy új, asztal közepére kívánkozó, vega főétel született.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
