„Valódi hegyipálya vonala meredek hegyoldalakban, különleges völgyhidakon, alagutakon vezet keresztül” – olvassuk a lillafüredi kisvasútról. Minden bizonnyal így van, de miskolci rajthelyén, a Dorottya utcában ebből semmit se látni. A keskeny nyomtávú pálya szinte belefut a kétsávos főútba, amelynek az egyik partján benzinkút, a másikán lakótelep; különösen tájidegen ez akkor, ha vonat érkezik. Ugyanez a végállomási épületről nem mondható el. A nyolcvanas-kilencvenes évek építészete köszön vissza, bizonyos részei faházjellegűek, a színe az egykori nyugatnémet zöldalma szappant idézi. Az ilyen helyeken általában büfé működik, itt viszont nyitottak egy bisztrót, pontosabban „bisztorantot”, és ezzel az épület rehabilitációja is megtörtént. A belső és a terasz is vállalható, más környezetben talán előkelőnek mondanánk.„Szeretünk gondolkodni, kísérletezni, tanulni, jó ételeket készíteni: s mert csodáljuk a helyet, ahová születtünk, így kizárólag környékbeli nyersanyagokból, a hazaiból dolgozunk. Őszinte, ízekben gazdag bisztróételeket készítünk” – írják a beharangozóban, a második mondatról az őszinte, kőkemény rock jut az eszünkbe. Mi más? Miskolcon vagyunk.De a kapros tökkrémleves cukkinispagettivel (1200 Ft) olyan, amiről már nem az „acélváros” ugrik be. Hideg, kellemes üdítőital, tökmaggal és tökmagolajjal a tetején. Nevezhetnék tökfőzelék lightnak, kerülhetne az itallapra is, de annyi szent, hogy a nagy melegben különösen jól esik. A bárányburger sült burgonyával és coleslaw salátával (2600 Ft) szép is és jó is, de a zsemle és a hús lehetne egy lehelettel puhább, a sült krumpli pedig nem steakburgonya. Kissé fellengzős elnevezés az aszalt paradicsommal, spenóttal és zempléni sajttal sütött csirkemell (3100 Ft), mivel elsősorban a méretes húson van a hangsúly, amibe a felsoroltakat töltötték; krumplipürét és salátát adnak mellé. Nem találunk benne hibát, de emlékezetesnek se mondanánk. A karamellás csokitortánál (1300 Ft) a maximumra tekerték az édességcsapot, ráadásul olyan sűrű, hogy alig bírunk felállni utána.
Figyelmébe ajánljuk
Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?
A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.
Szemrevaló: A fény
Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).
Szemrevaló: Gépek tánca
Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.
Le nem zárt akták
A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.
Ingyen Carlsberg
Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).
Utánunk a robotok?
A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.
Túlélni a békét
Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.
Csehország választás után: van ok aggodalomra, de reményre is
A „nemzeti brain rot” működik és működni fog, amíg kitart a Fidesz gazdasági hátországa
A belülről bomlasztók
Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.
„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”
A Bolsonaro-végjáték
Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.