„Valódi hegyipálya vonala meredek hegyoldalakban, különleges völgyhidakon, alagutakon vezet keresztül” – olvassuk a lillafüredi kisvasútról. Minden bizonnyal így van, de miskolci rajthelyén, a Dorottya utcában ebből semmit se látni. A keskeny nyomtávú pálya szinte belefut a kétsávos főútba, amelynek az egyik partján benzinkút, a másikán lakótelep; különösen tájidegen ez akkor, ha vonat érkezik. Ugyanez a végállomási épületről nem mondható el. A nyolcvanas-kilencvenes évek építészete köszön vissza, bizonyos részei faházjellegűek, a színe az egykori nyugatnémet zöldalma szappant idézi. Az ilyen helyeken általában büfé működik, itt viszont nyitottak egy bisztrót, pontosabban „bisztorantot”, és ezzel az épület rehabilitációja is megtörtént. A belső és a terasz is vállalható, más környezetben talán előkelőnek mondanánk.„Szeretünk gondolkodni, kísérletezni, tanulni, jó ételeket készíteni: s mert csodáljuk a helyet, ahová születtünk, így kizárólag környékbeli nyersanyagokból, a hazaiból dolgozunk. Őszinte, ízekben gazdag bisztróételeket készítünk” – írják a beharangozóban, a második mondatról az őszinte, kőkemény rock jut az eszünkbe. Mi más? Miskolcon vagyunk.De a kapros tökkrémleves cukkinispagettivel (1200 Ft) olyan, amiről már nem az „acélváros” ugrik be. Hideg, kellemes üdítőital, tökmaggal és tökmagolajjal a tetején. Nevezhetnék tökfőzelék lightnak, kerülhetne az itallapra is, de annyi szent, hogy a nagy melegben különösen jól esik. A bárányburger sült burgonyával és coleslaw salátával (2600 Ft) szép is és jó is, de a zsemle és a hús lehetne egy lehelettel puhább, a sült krumpli pedig nem steakburgonya. Kissé fellengzős elnevezés az aszalt paradicsommal, spenóttal és zempléni sajttal sütött csirkemell (3100 Ft), mivel elsősorban a méretes húson van a hangsúly, amibe a felsoroltakat töltötték; krumplipürét és salátát adnak mellé. Nem találunk benne hibát, de emlékezetesnek se mondanánk. A karamellás csokitortánál (1300 Ft) a maximumra tekerték az édességcsapot, ráadásul olyan sűrű, hogy alig bírunk felállni utána.
Figyelmébe ajánljuk
Siófokon még számolják, mennyi szemétdíjat fizet a város a Plázs után
Gáláns „ajándék” az önkormányzattól egy milliárdos árbevételű cégnek.
Leonardo DiCaprio akciókrimijének áll a zászló a jövő évi Oscaron
Négy hónap van hátra a 2026-os Oscar-gáláig. Bemutatjuk, hogy áll jelenleg a díjért folyó verseny, és mely filmekre érdemes odafigyelni a következő időszakban.
„Nem vagyok inkvizítor, de a büntetőfeljelentéseket megtettük” – mondja Orosháza polgármestere a költségvetési biztos kinevezése után
A Sráckor rendezője készített filmet a zeneszerzőről, aki snassznak találta Molnár Ferencet
A Blue Moonban az év talán legjobb alakítását láthatjuk Ethan Hawke-tól, aki a tragikus sorsú zeneszerző, Lorenz Hart bőrébe bújt.
Közfoglalkoztatottak gyűjtötték az aláírást a Fidesznek Csörögön
„Az a fajta hamis technológiai fejlődés, amit az OpenAI hajszol, csak a profitot célozza”
Elhunyt politikusa után nem delegál parlamenti szószólót a hazai románság a törvényhozásba
Jön a bolond!
- - turcsányi -
William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.
Út a féktelenbe
Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.
Cica az istállóban
„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.
A hegyek hangja
„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.
A jóság hímpora
Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

