étel, hordó

Vegan Love

  • ételhordó
  • 2020. augusztus 2.

Gasztro

Még ma is sokan egy kalap alá veszik a vegákat (vegetáriánusokat) a vegánokkal, noha az utóbbiak számára ez legalább akkora sértés, mint dögevőnek nevezni a hagyományosan táplálkozókat. A zavart tovább fokozhatja, hogy olykor a szakmabeliek is azt gondolják, hogy szinonimáról van szó, a minap például megdöbbenve olvastuk a rántott sajtot, gombát és karfiolt a vegán menüben egy kisvárosi étlapon. Úgyhogy elmondjuk utoljára: a vegán nemcsak húst nem eszik, de olyasmit sem, ami állathoz köthető, azaz tejterméket és tojást sem. A méz határeset: az ortodoxok elutasítják, a kevésbé hitbuzgók azzal mentegetik, hogy virágporból jön létre, állati közreműködéssel, úgyhogy fogyasztható.

Az biztos, hogy e hozzáállás hosszú időn át meglehetős szerénységet feltételezett a szűkös választék miatt, nem véletlen, hogy az első vegánok mindenféle jógik és remeték voltak. De az sem véletlen, hogy miután a fenntartható fejlődés jegyében egyre többen térnek át e táplálkozási módra, a piac sem marad tétlen: ma szinte már mindennek van állatmentes változata, legyen szó disznótorosról vagy mackósajtról. És persze abban sincs semmi különös, hogy sorra nyílnak a vegán hamburgerezők. Mint a Vegan Love a Bartók Béla út elején, közel a Gellért Szállóhoz.

A mérete alig nagyobb egy átlagos büfénél, de példás a tisztaság meg a szagok teljes hiánya. S nemcsak a zöld szín dominanciája jelenti környezettudatosságot. A tálalásnál csak újrahasznosított papírról lehet szó, a pohár lebomló műanyag, a kés-villa bambuszból készült. A sorszámos kiszolgálás nem ordibálás, hanem monitor útján valósul meg. A burgereknél odafigyelnek arra is, hogy a zsemle tönkölylisztből készüljön, de szerencsére nem érezzük fűrészporosnak, jellegtelennek. A köleses brokkoliburgert (1990 Ft) pontosan ilyen zöld fasírtnak képzeltük, bár a köles szerepe titokban maradt. A hozzávalók közül a vegán cheddar szép és ízetlen, viszont a rizs bacon „nagyon hasonlít”. Nagyobb meglepetés a Big Kahuna (1990 Ft), amelynek „fenntartható burger” névre keresztelt szójás főalakja tényleg a húsok világát idézi: olyan, mint a házi melegszendvicsen a májkrém, csak nem annyira folyós. A többi hozzávaló megegyezik a brokkoliburgeréval.

Nagyon elégedettek vagyunk a gyrostállal (2300 Ft), jóllehet szejtán van benne, de annak kellemetlen mellékhatásai nélkül. Ugyan legfeljebb a fűszerezése olyan, mint az igazi gyrosé, ám a paradicsomos, hagymás, csípős körítés meg a nagyon klassz (dettó teljes kiőrlésű) pita miatt nem lehet hiányérzetünk. Csakhogy még ezt is felülmúlja az a hagymás hot dog (2500 Ft), amelyben a kolbász az annyit emlegetett „be­yond meatből”, azaz „műhúsból” készült. Az alapanyagok ismeretében mondhatnánk erre az állítólag borsófehérjéből és céklából készült valamire, hogy mindennek van határa, csak az a bökkenő, hogy ez az izé tényleg teljesen olyan, mint egy valódi kolbász. Nem találunk szavakat.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.