chili&vanília

Villámleves és papadam

Gasztro

Nem tudom, ki hogy van vele, én a világ bármilyen izgalmas szegletében járok, amikor hazaérek, az első étel, amit megkívánok, az talán nem is a hagyományos magyar konyha vagy a házias ízek, hanem a leves. A leves, mint olyan. Optimális esetben ez egy jó vasárnapi húsleves, de valójában bármilyen nagy tányér forró, szürcsölhető példány megteszi. Arra az esetre ajánlom az alábbi villámfőzést, amikor sem idő, sem nagyobb bevásárlási lehetőség nincs, kamrakészletből kell gazdálkodni. Húsz perc alatt elkészül, csípős, krémes, indiai ihletésű, egyfajta átmenet az itthoni ízek és a világkonyha között. Mellé nagyszerűen illik a papadam elnevezésű indiai, ropogós chips, amely lencselisztből készül, néha római köménnyel vagy édesköménymaggal ízesített. Készen kapható, lapos, kerek, száraz korong, amelyet általában olajban sütnek ropogósra. Kivéve, ha a Szép Kis India eladója elárulja az embernek, és a mikróban a legmagasabb fokozaton három perc alatt ropogósra nő, így megspórolható az olajban sütés, ráadásul egy-két darab papadamot is bármikor elővarázsolhatunk, akár az alábbi leves mellé.

Gyömbéres-kókusztejes paradicsomkrémleves

Hozzávalók (4 adag)

0,5 dl evőkanál olaj

2 hagyma, finomra aprítva

6 gerezd fokhagyma, finomra aprítva

6 cm friss gyömbér, reszelve

1 evőkanál vörös currypaszta vagy csípős

currypor

2 doboz hámozott paradicsomkonzerv (2×400 g)

6 dl alaplé vagy víz

5 dl kókusztej

1 kávéskanál

1 teáskanál citromlé

 

Tetejére: csiliolaj, ropogós hagyma

Az olajon üvegesre dinszteljük a finomra aprított hagymát, fokhagymát és gyömbért. Rögtön megsózzuk, így a hagyma levet enged, és hamarabb megpuhul. Vigyázzunk, hogy ne kapjon színt. Amikor a hagyma puha és üveges, hozzáadjuk a currypasztát vagy curryport (a pontos mennyiség a curry csípősségétől is függ), néhány másodpercig kevergetjük. Beleöntjük a hámozott paradicsomot és az alaplevet vagy vizet, majd kb. 10 perc alatt összeforraljuk. Botmixerrel vagy turmixgépben simára pürésítjük, végül hozzáadjuk a kókusztejet, ezzel már nem forraljuk. Kevés cukorral és citromlével kerekítjük az ízeket. Ízlés szerint átszűrhetjük, úgy még simább lesz. Tálaláskor csiliolajat és készen kapható ropogós hagymát és friss koriandert vagy petrezselymet szórunk a tetejére. Mellé kínálhatunk lepénykenyeret vagy ropogós papadamot.

A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.