A Policy Solutions Politikai Elemző és Tanácsadó Intézet szerint önmagában az, hogy eljárás indul egy ország ellen, távolról sem számít rendkívülinek, ugyanakkor a magyar esethez hasonlóan súlyos szabályszegést gazdasági és pénzügyi területen egyetlen más tagállam sem követett el az utóbbi hét évben. Az új tagállamok közül eddig csak Lengyelország ellen indult eljárás gazdasági ügyben.
Az elemzésből az is kiderül, hogy az Európai Bizottság által elindított ügyek túlnyomó többsége nem jut el a bírósági szakaszig – leginkább azért, mert a tagállamok a bírósági döntés előtt módosítják az uniós jogba ütköző törvényeiket.
Hazánk részéről eddig összesen 462 jogsértést regisztráltak, ám eddig mindössze kilenc esetben nyújtott be keresetet Magyarország ellen az Európai Bizottság. A kilenc ügyből öt még azelőtt lezárult, hogy a Bíróság ítéletet hozott volna, mert időközben hazánk módosított a vitatott jogszabályokon, egy esetben a magyar félnek, egy másikban pedig az Európai Bizottságnak adott igazat a Bíróság, két ügy pedig jelenleg is folyamatban van.
A kormányfő az Európai Bizottságnak megígérte, hogy Magyarország eláll az MNB és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete összevonásától, de kitart amellett, hogy a jegybankelnöknek esküt kell tennie a magyar alaptörvényre, s hogy fizetésére a közszférában alkalmazott általános fizetési plafon érvényes.
| A jegybankról lásd alábbi írásainkat: Felcsuti Péter: Miért tart a kormány a jegybanktól? A szerk.: Gátlástalan hazudozók „A fő gond az, hogy megszületett ez a törvénytervezet” – Interjú Király Júliával |
