Az EU-ban már egy számjegyű, Magyarországon rekord mértékű az infláció

  • narancs.hu
  • 2023. március 17.

Gazdaság

Az Eurostat adatai szerint itthon is volt némi csökkenés: a januári 26,2 százalékról 25,8 százalékra.

Az Európai Unió inflációja februárban 9,9 százalékosra csökkent – írja a hvg.hu az Eurostat által közzétett adatokra hivatkozva. Az EU-ban tehát már most sikerült megvalósítani azt, amit Orbán Viktor az év végére ígért Magyarországon, egy számjegyűre csökkent az infláció. 

Ezzel szemben a magyar drágulás egészen extrém más európai országokéhoz képest, november, december és január után ezúttal is EU-rekorder, ráadásul toronymagasan. A magyar infláció az Eurostat adatai szerint a januári 26,2 százalékosról 25,8 százalékra csökkent (a KSH egy kicsit más módszertan szerint számol, náluk 25,7-ről 25,4-re ment le).

Az EU második legnagyobbja a lett infláció, 20,1 százalékkal, majd a cseh 18,4 százalékos adat a harmadik.

Mindeközben az EU 16 tagállama már elérte az egy számjegyű inflációt, a legalacsonyabbakat Luxemburgban (4,8), Belgiumban (5,4), és Spanyolországban (6,5) mérték.

Azon országok közül, ahol még 10 százalék fölötti a drágulás, januárról februárra a lengyel és a szlovák infláció nőtt, de jól látszik a visegrádi államok összehasonlításában, hogy Magyarország még így is egy egészen külön kategóriát képvisel. A nagy nyugati országok számai mellé állítva a magyar adatokat pedig jól látszik, mi igaz abból az állításból, hogy Európa tüdőn lőtte volna magát a szankciókkal.

Az EU egyik legnagyobb problémája az élelmiszerek drágulása, még a legszerencsésebb Cipruson is 9,1 százalékkal drágábbak az ételek, mint tavaly ilyenkor voltak, mindenhol máshol két számjegyű az áremelkedés, átlagosan pedig majdnem 20.

Az Eurostat adatai szerint Magyarországon az élelmiszer-infláció februárban 47 százalék volt.

Az energiaárak emelkedésében – az Eurostat itt egyben számítja a háztartási energiát és a járműüzemanyagokat – a magyar drágulás nem fért be a három legnagyobb közé, ott a lettek ugrottak el úgy az egész EU-tól, ahogyan az élelmiszereknél mi. A hatósági energiaárat bevezető Málta mellett azonban öt olyan ország is van, ahol már nem egyszerűen lelassult az energiadrágulás, hanem alacsonyabb is lett ez a mutató, mint amilyen egy éve volt.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.