Magyar Narancs: Azt sokan elmondhatják magukról, hogy Steve Jobs nagy hatással volt rájuk, de azt csak kevesen, hogy ők is nagy hatással voltak Steve Jobsra. Egy régi bolondok napi tréfája, a Music Box szuperszámítógép megalkotásáról szóló bejelentése megihlette a későbbi Apple-főnököt. Nem bánja, hogy csak álhír volt 1986-ban a fellelhető összes zeneszámot elraktározó Music Box feltalálása?
Richard Branson: Hát igen, Steve Jobs évekkel később mondta nekem, hogy őt is lenyűgözte a Music Box ötlete. Áprilisi tréfa volt az egész, de a zeneipar prominensei bevették. Ha ma visszatekintek erre a kis tréfára, nem tartom kizártnak, hogy ha komolyan veszem és továbbgondolom, akkor a Virgin forradalmasította volna a zeneipart, és nem az Apple. De igyekszem úgy élni az életemet, hogy ne bánkódjak a múltbeli dolgokon, a kihagyott ziccereken. Anyám úgy nevelt, hogy ne rágódjak a múlton, kapjam össze magam, és mindig a jövőbe tekintsek.
| ||
MN: Birodalmát a zeneiparban alapozta meg a Virgin Records lemezkiadóval, később a Virgin Megastore-hálózattal. Ha nem tévedek, a Rolling Stones leszerződtetése volt a lemezkiadó legnagyobb húzása.
RB: A Virgin Records történetének két nagy fordulópontja is volt. Az elsőt 1973-ban Mike Oldfield leszerződtetése és Tubular Bells című albumának hatalmas népszerűsége jelentette. Ha csak visszagondolok Mike akkori híres koncertjére, amit a Royal Albert Hallban adott, még ennyi idő elteltével is libabőrös leszek. Mike sikerének nagy része volt abban, hogy a Virgin Records betört a zenei piacra, és a hetvenes évek végétől egyre jelentősebbé vált. A második nagy dobást valóban a Rolling Stones jelentette, de az már 1992-ben volt. A Stones leszerződtetésével a cég szintet váltott, és a világ legjobb lemezkiadó cégei közé kerültünk.
| ||
MN: Mielőtt megszerezte első millióját a lemezbizniszben, lapkiadással próbálkozott. 16 évesen kiadta a korosztályának szóló Student magazint, és olyan hírességekkel készített interjút, mint John Lennon és John le Carré. Honnan vette a bátorságot?
RB: Ezek a szó klasszikus értelmében vett hagyományos, magazinos interjúk voltak. Le Carré és Lennon mellett Mick Jaggert is sikerült szóra bírnom. Nem emlékszem izzasztó pillanatokra, flottul zajlottak a beszélgetések, ráadásul nemcsak mint újságíró, hanem mint lapkiadó is repestem az örömtől, hiszen olyan félisteneket sikerült megszólaltatnom a lapomban, akikre nagyon is vevő volt a diáktársadalom.
| ||
MN: A Student az első üzleti vállalkozása volt, az űrturizmusra szakosodott Virgin Galactic pedig egyike a legutóbbi kísérleteinek. Lát hasonlóságot a kettő között?
RB: Sem a Student magazin, sem a Virgin Galactic létrehozásában nem a pénzszerzés vágya, hanem valami más motivált. A Student azért született, hogy hangot adjon a brit fiataloknak, helyet adjon azoknak az ügyeknek, például a vietnami háború elleni tiltakozásnak, melyekben a diákok szenvedélyesen hittek. A Virgin Galactic célja pedig nem más, mint a világűr demokratizálása.
| ||
MN: Sinatra száma, a Fly Me to the Moon épp az ön jóvoltából válik majd valóra?
RB: Rengeteg ember dolgozik az űriparban, annak is a privát szektorában. Ha Sinatra száma valósággá válik, az nem az én egyszemélyes győzelmem lesz. A mérnökök és az űriparban dolgozó sok más szakember közös dicsősége lesz, ha a privát holdutazás álma valósággá válik.
MN: Ha nem is a Holdra, de a saját szigetére azért elutaztatja a Virgin kiváló dolgozóit. Klassz kis bónusz a főnök szigetén, Necker Islanden pihenni…
RB: Valóban szokás a Virginnél, hogy aki jól dolgozik, kimagasló munkát végez, azt vendégül látom a szigetemen, ami a Virgin-szigetek egyike. Gyakran tartunk itt vállalatvezetői összejöveteleket – erre is igen alkalmas a szigetem, amit egy külön cég, a Virgin Limited Edition működtet.
| ||
MN: Ön szerint nemcsak az olyan ismérvek tesznek valakit alkalmassá, hogy vezető lehessen a Virginnél, mint a vállalkozó kedv és a csapatszellem, de a humorérzék is. Ha a humor is ennyire fontos önöknél, nyilván kering néhány Richard Branson-vicc a vállalatnál. Megosztana velünk egyet?
RB: Amikor belevágtunk az első légitársaságunk, a Virgin Atlantic felépítésébe, a kritikusaink azon élcelődtek, hogy képtelenség egy légitársaságnak a Virgin (szűz) nevet adni, mert azt az érzést keltjük az emberekben, hogy nem fogunk betalálni és célba érni. Azóta eltelt 30 év, és nézze meg, betaláltunk-e a célba a Virgin Atlantickel.
MN: Azért voltak melléfogások is: a menyasszonyi ruhákkal és kiegészítőkkel foglalkozó Virgin Brides, a Coca-Cola ellenében piacra dobott Virgin Cola, az óvszerbiznisz…
| ||
RB: A Virgin Brides és a Virgin Cola valóban nem mondhatók sikertörténetnek, de legalább tanultunk a kudarcainkból. A Virgin Cola kudarca arra az örök igazságra hívta fel a figyelmünket, hogy az általunk kínált terméknek minden esetben jobbnak kell lennie a riválisok, különösen a piacot uraló, bebetonozott versenytársak termékeinél. A Virgin Cola íze nem különbözött markáns módon a Coca-Coláétól, végső soron ez okozta a brand bukását. Az óvszerekkel viszont elértük, amit akartunk, sikerült felhívnunk a figyelmet az AIDS-szel kapcsolatos aktuális kérdésekre. Mivel az óvszerbizniszből származó bevételeink egy részét egészségügyi programokra fordítottuk, azt hiszem, sikerült jó ügyet szolgálunk.
MN: Nemrégiben a bankszektor forradalmasításába kezdett a Northern Rock brit bank megvásárlásával, amely immár a Virgin Money része. A pénzügyi szolgáltatások mellett forró italokat is kínálnak – ez lenne a bankvilág Starbucksa?
RB: A Virgin Money tőzsdei bevezetése, az elsődleges forgalomba hozatal egyfajta mérföldkő volt a Virgin Group történetében. Amikor 40 éve belevágtam az üzleti életbe, gondolni se mertem volna, hogy a Virgin egyszer majd az üzleti szolgáltatások piacán is megveti a lábát. Ami az ön által felhozott példát, a forró italok és a pénzügyi szolgáltatások kombinációját illeti, a Virgin Money egyik első lépése volt, hogy a bankfiókjainkban a pihenést szolgáló lounge-t rendeztünk be; meleg italok, wifi és újságok várják a vásárlókat (és egy bárki által használható hangversenyzongora – a szerk.).
MN: Számos világrekord fűződik a nevéhez; hol hőlégballonnal indul Föld körüli útra, hol vitorlással az Atlanti-óceán átszelésére. Az összes közül melyiket tekinti a legkedvesebb rekordjának?
RB: Mindegyik különleges a maga módján. Amikor a Virgin Atlantic Challenger II-vel sikerült rekordidő alatt átszelnünk az óceánt, az azért is emlékezetes, mert akkor született meg a fiam. A Virgin Atlantic Flyer sikere (Branson hőlégballonnal is átkelt az Atlanti-óceánon – a szerk.) két másik hőlégballonos rekordkísérletnek lett az előfutára. A legkedvesebb rekordom talán az Atlanti-óceán hőlégballonnal való átszelése volt 1991-ben. Nemcsak az átkelés ideje jelentett rekordot, de sikerült elérnünk az ugyancsak rekordnak számító, óránként 245 mérföldes sebességet is.
| ||
| névjegy Igazi self-made man. Jómódú középosztálybeli családban született 1950-ben Londonban. Tanulmányait – közepes tanulóként – 16 évesen befejezte; újságírónak készült, és mindjárt egy saját lapot (Student) is indított. 1970-ben, húszévesen hozta létre lemezekkel kereskedő csomagküldő szolgálatát, amely a Virgin nevet kapta, 1972-ben lemezkiadót alapított, és még ugyanebben az évben megvette a híres londoni melegklubot, a Heavent. Később saját üzletet és stúdiót nyitott, amely hálózattá nőtte ki magát. Légitársasága, a Virgin Atlantic mindmáig a legismertebb vállalkozása, de van vasúttársasága (Virgin Trains), lovagi címe (1999 óta), médiabirodalma (Virgin Media).
Mostanában a világűr meghódításán dolgozik. Az űrturizmusra szakosodott Virgin Galactic űrrepülője, a VSS Enterprise tavaly egy tesztrepülés során megsemmisült: az egyik pilóta meghalt, a másik súlyosan megsérült. | |||
