Mérgeznek-e az akkugyárak?

Lassú halmozódás

Belpol

Meghökkentő mennyiségű, 88 tonna magzatkárosító oldószer került a levegőbe a gödi akkumulátorgyárból néhány év alatt. Hogyan fordulhattak elő ezek a szennyezések? Mit jelent ez a gyakorlatban? Mi lesz azokkal, akik az ilyen gyárak közelében élnek, illetve egyenesen ott dolgoznak?

 

N-metil-2-pirrolidon, vagy a rövidítve ismertebb nevén NMP – e szert általában oldószerként használják, például a gyógyszer- és az akkumulátorgyártásnál. Reprodukciót károsító anyagként hathat a születendő magzatra, súlyos szem-, bőr-, valamint légúti irritációt okozhat. Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) 2019-es tanulmánya szerint munkahelyi környezetben az NMP a kezelt anyag gőzének (vagy aeroszoljainak) a belélegzésével, továbbá bőrön keresztül (fröccsenéssel, cseppenéssel), szennyezett egyéni védőeszközzel, valamint szennyezett felületek megérintésével juthat a szervezetbe.

A legtöbben akkor találkozhattak először az oldószer nevével, amikor 2022 májusában kiderült: a gödi kutak vizében is jelen van. Az Átlátszó számolt be róla, hogy egy szakértői vizsgálat mutatta ki a vízben az NMP-t, valamint a lítiumot. A tényfeltáró portál már akkor utalt rá, hogy ezek a szennyezések akár a gödi Samsung SDI akkumulátorgyárból is származhatnak. Az Átlátszó pert indított, ugyanis a gyár tíz évre titkosítani akarta a vízmonitoring eredményeit, a bíróság viszont jogerősen kimondta, hogy át kell adni az adatokat. A dokumentumokból kiderült: a gyár területén lévő monitoringkútból 2016 óta nem vettek vízmintát, sőt a kutat 2018-ban be is temették.

2024 februárjában szintén az Átlátszó derítette ki, hogy a Samsung SDI gyára 2019 és 2022 között 88 tonna mérgező hatású oldószert bocsátott ki a levegőbe. A gyárban a rákkeltő nehézfémek megengedett mennyiségének a sokszorosát mutatták ki, a dolgozók mérgező anyagoknak való kitettsége az évek alatt folyamatosan nőtt. 2021-ben kiugróan magas volt a kibocsátás, 81,468 tonna NMP távozott a gyár légszennyező pontjain át.

Több városban is

A napvilágra került légszennyezési adatokat részletesen elemezte a Világgazdasági Intézet blogjában Éltető Andrea közgazdász-kutató. A gödi levegőminőség 2018 és 2022 közötti vizsgálatakor feltűnő a szennyező anyagok fajtáinak és a kibocsátási pontoknak a bővülése. 2018-ban 27-féle anyagot mutattak ki a levegőben, 2019–2020-ban 37-et, 2021-ben 40, 2022-ben 41-félét. A kibocsátási pontok száma 27-ről 70-re nőtt öt év alatt. 2018 és 2022 között Göd szén-dioxid-kibocsátása a nyolcszorosára emelkedett (1766 tonnáról 14 062 tonnára).

Az NMP-ről Éltető Andrea megjegyezte, hogy 2017-ben az Egyesült Államok környezetvédelmi hatósága (EPA) javasolta a betiltását, míg az Európai Bizottság 2018 áprilisában korlátozta a felhasználását. Az ECHA egyik rendelete (néhány kivételtől eltekintve) korlátozza az NMP-t 0,3 százaléknál nagyobb koncentrációban tartalmazó termékek gyártását, felhasználását és értékesítését.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.