Mérgeznek-e az akkugyárak?

Lassú halmozódás

Belpol

Meghökkentő mennyiségű, 88 tonna magzatkárosító oldószer került a levegőbe a gödi akkumulátorgyárból néhány év alatt. Hogyan fordulhattak elő ezek a szennyezések? Mit jelent ez a gyakorlatban? Mi lesz azokkal, akik az ilyen gyárak közelében élnek, illetve egyenesen ott dolgoznak?

 

N-metil-2-pirrolidon, vagy a rövidítve ismertebb nevén NMP – e szert általában oldószerként használják, például a gyógyszer- és az akkumulátorgyártásnál. Reprodukciót károsító anyagként hathat a születendő magzatra, súlyos szem-, bőr-, valamint légúti irritációt okozhat. Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) 2019-es tanulmánya szerint munkahelyi környezetben az NMP a kezelt anyag gőzének (vagy aeroszoljainak) a belélegzésével, továbbá bőrön keresztül (fröccsenéssel, cseppenéssel), szennyezett egyéni védőeszközzel, valamint szennyezett felületek megérintésével juthat a szervezetbe.

A legtöbben akkor találkozhattak először az oldószer nevével, amikor 2022 májusában kiderült: a gödi kutak vizében is jelen van. Az Átlátszó számolt be róla, hogy egy szakértői vizsgálat mutatta ki a vízben az NMP-t, valamint a lítiumot. A tényfeltáró portál már akkor utalt rá, hogy ezek a szennyezések akár a gödi Samsung SDI akkumulátorgyárból is származhatnak. Az Átlátszó pert indított, ugyanis a gyár tíz évre titkosítani akarta a vízmonitoring eredményeit, a bíróság viszont jogerősen kimondta, hogy át kell adni az adatokat. A dokumentumokból kiderült: a gyár területén lévő monitoringkútból 2016 óta nem vettek vízmintát, sőt a kutat 2018-ban be is temették.

2024 februárjában szintén az Átlátszó derítette ki, hogy a Samsung SDI gyára 2019 és 2022 között 88 tonna mérgező hatású oldószert bocsátott ki a levegőbe. A gyárban a rákkeltő nehézfémek megengedett mennyiségének a sokszorosát mutatták ki, a dolgozók mérgező anyagoknak való kitettsége az évek alatt folyamatosan nőtt. 2021-ben kiugróan magas volt a kibocsátás, 81,468 tonna NMP távozott a gyár légszennyező pontjain át.

Több városban is

A napvilágra került légszennyezési adatokat részletesen elemezte a Világgazdasági Intézet blogjában Éltető Andrea közgazdász-kutató. A gödi levegőminőség 2018 és 2022 közötti vizsgálatakor feltűnő a szennyező anyagok fajtáinak és a kibocsátási pontoknak a bővülése. 2018-ban 27-féle anyagot mutattak ki a levegőben, 2019–2020-ban 37-et, 2021-ben 40, 2022-ben 41-félét. A kibocsátási pontok száma 27-ről 70-re nőtt öt év alatt. 2018 és 2022 között Göd szén-dioxid-kibocsátása a nyolcszorosára emelkedett (1766 tonnáról 14 062 tonnára).

Az NMP-ről Éltető Andrea megjegyezte, hogy 2017-ben az Egyesült Államok környezetvédelmi hatósága (EPA) javasolta a betiltását, míg az Európai Bizottság 2018 áprilisában korlátozta a felhasználását. Az ECHA egyik rendelete (néhány kivételtől eltekintve) korlátozza az NMP-t 0,3 százaléknál nagyobb koncentrációban tartalmazó termékek gyártását, felhasználását és értékesítését.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.

Befejezhetetlen

Az életmű alakulása idején úgy tűnt, hogy Kabai Lóránt (korábban k. kabai lórántként jegyezte munkáit) meglehetősen nagy energiákat összpontosít arra, hogy a versek mögötti ént szét­írja, hogy az alanyiságot az alany erodálásával kérdőjelezze meg, redukálja, satírozza ki.