Mérgeznek-e az akkugyárak?

Lassú halmozódás

Belpol

Meghökkentő mennyiségű, 88 tonna magzatkárosító oldószer került a levegőbe a gödi akkumulátorgyárból néhány év alatt. Hogyan fordulhattak elő ezek a szennyezések? Mit jelent ez a gyakorlatban? Mi lesz azokkal, akik az ilyen gyárak közelében élnek, illetve egyenesen ott dolgoznak?

 

N-metil-2-pirrolidon, vagy a rövidítve ismertebb nevén NMP – e szert általában oldószerként használják, például a gyógyszer- és az akkumulátorgyártásnál. Reprodukciót károsító anyagként hathat a születendő magzatra, súlyos szem-, bőr-, valamint légúti irritációt okozhat. Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) 2019-es tanulmánya szerint munkahelyi környezetben az NMP a kezelt anyag gőzének (vagy aeroszoljainak) a belélegzésével, továbbá bőrön keresztül (fröccsenéssel, cseppenéssel), szennyezett egyéni védőeszközzel, valamint szennyezett felületek megérintésével juthat a szervezetbe.

A legtöbben akkor találkozhattak először az oldószer nevével, amikor 2022 májusában kiderült: a gödi kutak vizében is jelen van. Az Átlátszó számolt be róla, hogy egy szakértői vizsgálat mutatta ki a vízben az NMP-t, valamint a lítiumot. A tényfeltáró portál már akkor utalt rá, hogy ezek a szennyezések akár a gödi Samsung SDI akkumulátorgyárból is származhatnak. Az Átlátszó pert indított, ugyanis a gyár tíz évre titkosítani akarta a vízmonitoring eredményeit, a bíróság viszont jogerősen kimondta, hogy át kell adni az adatokat. A dokumentumokból kiderült: a gyár területén lévő monitoringkútból 2016 óta nem vettek vízmintát, sőt a kutat 2018-ban be is temették.

2024 februárjában szintén az Átlátszó derítette ki, hogy a Samsung SDI gyára 2019 és 2022 között 88 tonna mérgező hatású oldószert bocsátott ki a levegőbe. A gyárban a rákkeltő nehézfémek megengedett mennyiségének a sokszorosát mutatták ki, a dolgozók mérgező anyagoknak való kitettsége az évek alatt folyamatosan nőtt. 2021-ben kiugróan magas volt a kibocsátás, 81,468 tonna NMP távozott a gyár légszennyező pontjain át.

Több városban is

A napvilágra került légszennyezési adatokat részletesen elemezte a Világgazdasági Intézet blogjában Éltető Andrea közgazdász-kutató. A gödi levegőminőség 2018 és 2022 közötti vizsgálatakor feltűnő a szennyező anyagok fajtáinak és a kibocsátási pontoknak a bővülése. 2018-ban 27-féle anyagot mutattak ki a levegőben, 2019–2020-ban 37-et, 2021-ben 40, 2022-ben 41-félét. A kibocsátási pontok száma 27-ről 70-re nőtt öt év alatt. 2018 és 2022 között Göd szén-dioxid-kibocsátása a nyolcszorosára emelkedett (1766 tonnáról 14 062 tonnára).

Az NMP-ről Éltető Andrea megjegyezte, hogy 2017-ben az Egyesült Államok környezetvédelmi hatósága (EPA) javasolta a betiltását, míg az Európai Bizottság 2018 áprilisában korlátozta a felhasználását. Az ECHA egyik rendelete (néhány kivételtől eltekintve) korlátozza az NMP-t 0,3 százaléknál nagyobb koncentrációban tartalmazó termékek gyártását, felhasználását és értékesítését.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)