Júniusban 20,1 százalék volt az infláció

  • narancs.hu
  • 2023. július 7.

Gazdaság

Egy hónap alatt 0,3 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.

A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint 20,1 százalék volt az infláció júniusban. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább, a fogyasztói árak pedig egy hónap alatt átlagosan 0,3 százalékkal nőttek.

A hvg.hu emlékeztetett, miközben Magyarországon még mindig nem ment 20 százalék alá, Európa minden más országában 10 százalék környéki vagy annál is kisebb az infláció. Az elemzők korábban azt várták, hogy a januári 25,7 százalékos csúcs után tavasz végén vagy a nyár elején lassulhat 20 százalék alá az infláció. A friss adatok alapján ebből minden bizonnyal a nyár közepe lesz.

Bár az élelmiszerek és az energia ára csökkent május óta, a szolgáltató szektorban nagyot nőttek az árak, és havi szinten a benzin ára is emelkedett, így

májusról júniusra összességében átlagosan 0,3 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. 

A KSH adatai szerint:

  • a háztartási energia 34,3 százalékot drágult egy év alatt,
  • az élelmiszerek ára 29,3 százalékkal nőtt átlagosan,
  • az alkoholos italok és dohányáruk 18,7 százalékkal drágábbak,
  • az „egyéb cikkek” nevű csoport, benne az üzemanyagokkal, gyógyszerekkel, háztartási eszközökkel, 18,1 százalékkal drágult,
  • a szolgáltatások ára 14,4 százalékkal nőtt,
  • a ruháké 8,8 százalékkal,
  • a tartós fogyasztási cikkek pedig 6,1 százalékkal drágultak.

A kötelező élelmiszerbolti akciózás június 1-jével lépett érvényben, ami hozzájárulhatott ahhoz, hogy az élelmiszerek ára májusról júniusra 0,4 százalékkal csökkent. A zöldség és a gyümölcs átlagosan 3,4, a vaj és vajkrém 2,8, a tej 2,7, a sajt 2,3 százalékkal volt olcsóbb, mint májusban. Az egy évvel ezelőttihez képest azonban még mindig nagyon magasak az árak, például a kenyér 48,6, a tejtermékek 41,4, a tojás 40,1, a vaj 35,6 százalékkal kerül többe, mint tavaly júniusban. Havi szinten nagyot csökkent a háztartási energia ára: 2,1 százalékkal lett olcsóbb, mint májusban.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.