Az Orbán-kormány Szlovákiában vásárolna be

Lépegetve, lopakodva

  • Molnár Róbert
  • 2021. október 27.

Gazdaság

Szlovákia csendben elviselte, hogy hosszú éveken át támogatások érkezzenek Magyarországról az országba különféle csatornákon, ám a magyar állam nagyszabású termőföldvásárlási terveit már nem hagyták szó nélkül.

Szijjártó Péter külügyminiszter baráti találkozóra érkezett Pozsonyba október 5-én – talán éppen a Párkányt Esztergommal összekötő Mária Valéria híd átadásának évfordulójára szervezett ünnepséget tervezték –, ám kollégája, Ivan Korčok váratlanul szóvá tette, hogy a szlovák külügy a sajtóból értesül olyan felvidéki beruházásokról – például templomfelújításokról, műemlék épületek megvásárlásáról –, melyeket a területükön a magyar külügy irányít Budapestről. A Paraméter szlovákiai magyar hírportál szerint Korčok egy listával érkezett a megbeszélésre, melyen a magyar fél kifogásolható lépéseit sorolta fel; közöttük szerepelt az ún. Termőföld Magántőkealap (TM) terve is.

Célzottan

A kifogásolt tételek többmilliárdos nagyságrendűek: a külügyminisztérium neten is elérhető tavalyi beszámolója alapján Szijjártóék 4,5 milliárd forintot költöttek kassai, besztercebányai és tornaljai ingatlanok megvásárlására, felújítására, ám Korčok szerint ebből csak a kassai vétel volt nyilvános a szlovák fél számára.

Korčok a földügyről a pozsonyi Új Szónak adott interjújában azt mondta: „A konkrét ügyben nem a tőke szabad mozgását kifogásoljuk, hanem azt, hogy ebben az esetben magyarországi közpénzekről van szó. Ez pedig alapvető különbség. Ha gazdák vásárolnak földet, azzal én nem foglalkozom, hiszen erre az unióban lehetőség van. De abban a pillanatban, amikor a magyar kormány úgy dönt, közpénzeket fordítana a célra, nekem, mint külügyminiszternek meg kell kérdeznem, mi ezzel a célja.”

A földügyről Eduard Heger szlovák kormányfő is tárgyalt Orbán Viktorral, aki levélben értesítette szlovák kollégáját, hogy visszavonják a rendeletet a Termőföld Magántőkealap létrehozásáról (lásd NER, határok nélkül című írásunkat). Ez meg is történt. Az alap célja termőföld vásárlása lett volna a szomszédos országokban, a Szlovákiára eső részből az ország termőföldjeinek 1 százalékát is megvehette volna. Az nem volt világos, hogy kik gazdálkodhattak volna, illetve kinek a kezébe került volna a termőföld. Bár a magyar kormány határozata alapján az alap „célja a kelet-közép-európai régióban termőföld vásárlása, megteremtve ezáltal a hazai mezőgazdasági vállalkozások nemzetközi terjeszkedésének alapjait”, forrásaink szerint a földet nem feltétlenül magyarországi vállalkozók használták volna, inkább határon túli magyar gazdák lehettek volna a kedvezményezettek. Még 2014-ben a romániai magyar mezőgazdasági attasé elszólta magát a kolozsvári Krónika című lapnak, miszerint a magyar kormány földvásárlásra készül Erdélyben. A nagykövetség azonnal cáfolta az interjú állítását – de a hangfelvétel megvolt.

A magyar kormány meghátrálását a szlovák külügy saját sikereként könyvelte el, bár az ellenzék igyekezett tőkét kovácsolni az ügyből, és rendkívüli parlamenti ülést próbált összehívni. Robert Fico volt kormányfő úgy fogalmazott: „Az erős és tapasztalt politikus, Orbán Viktor érti, hogy Szlovákiában anarchia van. Tudja, hogy itt az ideje a magyar érdekek érvényesítésének Szlovákiában.” A mezőgazdasági tárca azonnal törvénymódosítást kezdeményezett, amely megnehezítené a termőföldvásárlást külföldiek számára, ahogy ezt korábban Románia is megtette. Pozsony elővásárlási jogot biztosítana az államnak és néhány kiválasztott jogi személynek, de korlátozná olyan külföldi magánszemélyek termőföldvásárlását is, akik az uniós joggal ellentétesen finanszíroznák a vételt. Október 15-től pedig a regionális földhivataloknak jelezniük kell a központi szerveknek, így a külügyminisztériumnak is, ha külföldi akar termőföldet vásárolni Szlovákiában.

A termőföldügy reflektorfénybe hozta a Magyarország felől Szlovákiába érkező más állami támogatásokat is: sorra jelennek meg újságcikkek arról, milyen jellegű magyar állami pénzek kerülnek át a határon túlra, és mit vásárol a magyar kormány a Dunától északra.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.