Németország áramtermelésének 40%-át megújuló forrásból fedezi

  • narancs.hu
  • 2019. január 3.

Gazdaság

Nálunk ugyanez a szám 7% körül mozog.

Minden korábbinál magasabbra, 40 százalék fölé emelkedett tavaly a környezetbarát, megújuló forrásból előállított villamos energia aránya a németországi áramtermelésben - hivatkozik egy csütörtökön ismertetett felmérésre az MTI.

A legnagyobb mértékben a napenergia felhasználására épülő termelés nőtt, éves szinten 16 százalékkal 45,7 TWh-ra. Az év közbeni csúcsot július 2-án 13.15-kor regisztrálták, amikor 32 gigawatt energiát állítottak elő a németországi napelemek. Ez az akkori teljes áramtermelés 39 százalékát tette ki. 
A megújulók közül azonban továbbra is a szélenergia áll az első helyen, 111,35 TWh-val, ami a teljes évi áramtermelés 20,4 százaléka. A szél energiájára épülő termelés így a második legnagyobb hozzájárulást adja a németországi áramtermeléshez, a 24,1 százalékkal az első helyen álló barnakőszén után.
A megújuló forrásokat kihasználó áramtermelés előretörését jelzi, hogy a szélerőművek termelése az év tíz hónapjában meghaladta a feketekőszénnel működő erőművek és az atomerőművek összesített termelését. A termelési szerkezet átalakulását mutatja az is, hogy a nap-, és a szélerőművek együttvéve nagyjából 157 TWh-t kitevő éves termelése meghaladja a széntüzelésű erőművek és az atomerőművek termelését is - emelte ki az ISE.

Míg az uniós átlag 30% körüli Magyarországon ez az arány 2016-ban 7% volt, ami az Európai Unióban a második legalacsonyabb érték.

Ezt már olvasta?

Nem lesz könnyebb

Az elmúlt hetekben több atomerőmű reaktorát is le kellett állítani Európában az emelkedő vízhőmérséklet miatt. Itthon nem merült fel a leállás lehetősége, de az időjárási változásokkal a jövőben számolnia kell az atomerőmű üzemeltetőinek.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.