Varga: Az EU nem fogadta el a magyar helyreállítási terv minden elemét

  • narancs.hu
  • 2021.05.10 12:05

Gazdaság

Azért sem hívják le az uniós hitelkeretet, mert feltételekhez köti az Európai Unió. 

Interjút adott a Portfolio.hu-nak Varga Mihály pénzügyminiszter, amelyben szó esett az uniós helyreállítási alapról is. 

Mint arról korábban beszámoltunk, bár a kormány korában azt kommunikálta, hogy  a hitelkeretet is szeretné lehívni, és a helyreállítási terv nyilvános tervezete is 5800 milliárd forintról szól, április végén kiderült, hogy a beadni tervezett dokumentum nem terjed ki a 3300 milliárd forintnyi kedvezményes hitelre.

Varga Mihály most azt mondta, az uniós csomagnak két nagy eleme van, egy 2500 milliárd forintos vissza nem fizetendő rész, és egy 3300 milliárd forintos hitelláb. Mint mondta, "óriási dilemma volt a magyar kormány részéről is, hogy hozzájáruljunk-e ehhez a csomaghoz, illetve, ha igen, akkor igénybe vegyük-e akár a támogatást, akár a hitelt".

Hozzátette: 

"Az RRF által biztosított hitelt 2023 végéig bármikor lehet igényelni, és szükség esetén egyes konkrétan meghatározott projektekre a kormány megfontolja a hitelfelvételt."

Varga szerint sok más tagállam is tartózkodik egyelőre a hitel igénybevételétől, és csak 9 tagállam jelezte az igényét, amelyek közül mindössze 3 hívná le a teljes hitelkeretet. "Az a döntés született, hogy ebbe a kockázatközösségbe beszállunk. Ugyanakkor a támogatási részen túl nem kívánunk hitelt felvenni" - mondta. 

Azt is mondta, hogy mivel ez egy hitel, ezt vissza kell fizetni, még akkor is, ha a visszafizetési határidejét kitolták. Másik problémaként azt említette, hogy 

"ezt a hitelt feltételekhez köti az Európai Unió". 

Az interjúból az is kiderült, hogy a magyar kormány egyes terveit, hogy mire akarnák költeni a pénzt, nem fogadták el:

  • "Például öntözési fejlesztésekre kért forrást a mezőgazdaság érdekében, ezt elutasították."
  • "Az orvosbérek finanszírozásához, ami szerintünk egy reformértékű lépés, mert megpróbáljuk kivezetni a hálapénzt a magyar egészségügyből, szintén nem akarnak támogatást adni ebből a keretből."
  • "Útépítésekhez sem lehet igénybe venni."

- sorolta a miniszter, aki hozzátette, 2023 végéig eldöntheti a kormány, hogy felvegye-e a hitelt, de szerinte a Magyarország által tavaly kibocsátott 2,5 milliárd eurós kötvényhez képest az árazásában már nincs óriási különbség. (Így lehet, hogy kötvénykibocsátással pótolnák a hiányzó pénzt, és ez lehet a kormány terve arra, hogy hogyan teremti elő a betervezett szükséges összeget.) 

Emellett beszélt arról is, hogy "az euró bevezetése nem feltétel, hanem következmény", és hogy "nem az euró szükséges ahhoz, hogy Magyarország versenyképesebb legyen, hanem versenyképesnek kell lenni, hogy az euró övezethez csatlakozhassunk".

De szóba került a jövő évi költségvetés is, amelyben elengedték a hiánycélt, erről azt mondta, bár egyensúlyra törekednek, de 2022 még a mérsékelt hiánycsökkentés éve lesz, 2022-nek nem a fiskális megszorításokról kell szólnia, és 

"Ha kanyarban akarunk előzni, jobban kell nyomni a gázt. Eljön majd a kanyarból kijövetel időszaka is, amikor a fékre kell a lábat helyezni."

Neked ajánljuk