Leidiótázta Kövér Schifferéket

  • narancs.hu
  • 2014. február 6.

Hírnarancs

A parlamenti kétharmad plusz a Jobbik elfogadta a paksi bővítésnek utat adó törvényt, Orbán a szavazás elől Szegedig menekült, de az Országháztól bátran távol maradt Gyurcsány és Mesterházy is. Csütörtöki főbb hírek.

Név szerinti szavazással fogadta el ma az Országgyűlés a Paksi Atomerőmű bővítéséről kötött orosz–magyar szerződést kihirdető törvényt, amivel a jelenlegi kormány és parlamenti többség lényegében biankó csekket állított ki a beruházó Oroszországnak. A 256 igen nemcsak kormánypártiak, hanem a Jobbik-frakció túlnyomó részének a gombnyomásából jött össze. Mindössze 29 nem szavazat volt, a szocialisták nagyobbik fele és a DK nem szavazott. Orbán Viktor éppúgy hiányzott az országházi szavazásról, mint Navracsics Tibor és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesek, Lázár János miniszterelnökségi államtitkár, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Gyurcsány Ferenc volt kormányfő és Mesterházy Attila MSZP-elnök.

A döntés előtt az LMP-frakció élénk tiltakozásba kezdett, mire Jakab István levezető elnök kizáratta az ülésnapról Ertsey Katalin, Lengyel Szilvia, Schiffer András és Szél Bernadett LMP-képviselőket, akik ettől függetlenül szavazhattak a paksi bővítésről. Kövér László házelnök, aki a lehető legnagyobb büntetés kiszabását kezdeményezi az eset miatt, az ATV riporterének ezt mondta demonstráló képviselőtársairól: „Mit lehet szólni ennyi idiótához?”

false

Az Együtt 2014–Párbeszéd Magyarországért szövetség, valamint több civil szervezet is Áder János köztársasági elnökhöz fordult azt kérve, hogy ne írja alá az elfogadott törvényt.

Orbán Viktor egyébként azért hiányzott, mert Szegeden fotózkodott az ottani lézerközpont alapkőletételén. Miután a Fidesz a negatív kampányt kiszervezte hivatásos civil szervezeteinek, Orbánnak csak a szép szavak maradtak: meg is dicsérte a város szocialista polgármesterét, Botka Lászlót. A szegedi városvezető közleményben emlékeztetett arra, hogy a több mint 12 milliárd forintos beruházás a 2010-es kormányváltás után veszélybe került, mert az új Orbán-kabinet először leállíttatta – ezért is van a tudományos központ megvalósítása kétéves csúszásban.

Az osztrák pénzintézeti bankszámlán negyedmilliárd forintnak megfelelő összeget tartó Simon Gábor lemondott MSZP-alelnöki posztjáról és tagságáról, valamint parlamenti mandátumáról. Tavasszal a főváros XVIII. kerületében indult volna egyéni jelöltként, helyét Kunhalmi Ágnes foglalja el. Simon ma tárgyalt a pártelnökkel is, akivel közölte: a pénz eredetéről el tud számolni, annak semmi köze közéleti tevékenységéhez, a hatósági vizsgálatnak pedig nemcsak áll elébe, de segíteni kívánja azt. A Fidesz szerint mindezt hiszi a piszi.

A kormányfő nemcsak Paksról szavazni nem ért rá, de a hazai zsidó szervezetekkel tárgyalni sem. Jelenlétét a jövő hétre ígérte Lázár János államtitkár, aki a beszámolók szerint feszült hangulatú megbeszélésen vett részt. Partnerei nemcsak konkrét ügyeket kifogásoltak (a Szabadság térre tervezett emlékmű, a kormány történelmi intézete kijelölt igazgatójának szégyenteljes kijelentése, a Sorsok Háza körüli aggasztó jelenségek), hanem azt a szándékot is, amely a holokausztmegemlékezést a kormány és a zsidó szervezetek közötti alkudozássá degradálná az össztársadalmi szembenézés fontosságának hangsúlyozása helyett.

Ukrajnában pokolgép robbant a kijevi tüntetők főhadiszállásán, a Szakszervezetek Házában, a detonációnak súlyos sérültje is van. A Nyugat, bár végre kezd eszmélkedni, még mindig nem tudja, mit kezdjen a kialakult helyzettel. Az ukrajnai drámai napok hátteréről lásd sorozatunkat itt.

Figyelmébe ajánljuk

Félmosoly

E sorok írója kevés nyomasztóbb filmet látott, mint ez a számos fesztiválon (egyebek közt a cannes-in) díjazott darab. Eleinte csak kicsit kényelmetlen a társtalan és mint lassan kiderül, családtalan szülésznő története, végül azonban szinte elviselhetetlen a sorstól kizsarolt, hamis idill feszültsége.

Buffalo Soldiers

  • - turcsányi -

Van ilyen film egy rakás, egytől egyig hősköltemények. Talán csak abban különböznek, hogy némelyeknek odaírják az elejére, hogy „igaz történet alapján”, némelyeknek meg nem.

És mindenki másnak

Az előadás Ken Loach 2016-os, Cannes-ban Arany Pálma díjat nyert filmjének adaptációja. Nagy port kavart a mű, még a brit parlamentben is téma volt. A szívrohamon átesett asztalos (a színpadi adaptációban ácsmester) kilátástalan bolyongása az angol szociális és egészségügyi ellátó rendszerben ugyanis a döntéshozókkal szembeni vádiratként is felfogható.

Fénytörésben

  • Veres András

Kardos András gyakran él új könyvében (is) a skizofrénia kifejezéssel; szerinte édesapja, Pándi Pál „morális skizofréniában” élt és alkotott, a vele párhuzamba állított Fehér Ferencet pedig (akiről könyvet szándékozik írni a közeljövőben) a „szabadság-skizofrénia” jellemezte. Könyvét olvasva ő maga is úgy jelenhet meg előttünk, mintha valamifajta furcsa fénytörésben állítaná elő szövegeit.

Palotám Pesten

A Szabadság téri tőzsdepalota 1905. október 30-án kezdte meg működését egy valahai kaszárnya helyén. Az ünnepélyes avató elmaradt, és már egy hónappal a nyitás után kezdetét vették az 1907-ig eltartó átalakítási munkálatok.

Bűnözők között

Kedden frissítette az Egyesült Államok pénzügyminisztériumához tartozó Office of Foreign Assets Control (OFAC), azaz a külföldiek vagyonát ellenőrző hivatal az ún. blokkolt személyek szankciós listáját, amelyen január 7-től immár Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője (és egyebek mellett a titkosszolgálatokért, valamint a propagandáért felelős miniszter) is szerepel.

Edward Young jóslata

  • Földényi F. László

Edward Young angol költő 1759-ben Vélekedések az eredeti kompozícióról című esszéjében feltette a kérdést: „Eredetinek születve hogyan lehetséges, hogy másolatokként halunk meg?” Válasza: mert majmokként viselkedünk és egymást utánozzuk.

Hogyan vágjunk át az aknamezőn?

Mi jöjjön 2026-ban a NER bukása után – a gazdaság területén? Cikkünk első részében, melyet a Narancs előző, 2024. december 19-i számában közöltünk, tudós szerzőnk az új, kívánatos kormányzati struktúra és az aprómunka kérdéseivel foglakozott, és a kibontakozás feltételeit az euró bevezetésében, valamint a gazdasági versenysemlegesség, a jogbiztonság és a közbeszerzések tisztaságának visszaállításában jelölte meg. Mi kéne még?

Itt a vége?

Hogy mikor élt át a magyar diplomácia olyan katasztrofális hónapokat, mint 2024 második felében, mikor zuhant Magyarország nemzetközi megítélése ekkorát, mikor volt a magyar kormány olyan elszigetelt nemzetközi szinten, mint az Európai Unió Tanácsának most véget ért soros elnöksége idején – arra csak a leg­öregebbek emlékezhetnek.