A kis vezető bemegy a rádióba, mondok valami vadat, hogy rágódjatok rajta. Nincs se relevanciája, se értelme, de a szívemből jön. Valóban nem történt más, csak Orbán Viktor eljutott a beiktatási beszédének logikai faláig, s a maga harcos módján le is fejelte azt: tiszta szex volt, egyiknek sem lett semmi baja. A beiktatáskor ugye azt mondta, hogy khm, azok ellen kell harcolnunk, akik több jogot adnának a bűnözőknek, mint az áldozatoknak. Hogy ki ezek, azt nem mondta, úgy is tudják elegen (ha lenne a koffeinmentes kávé és alkoholmentes sör mintájára zsidómentes zsidózás, az valami ilyesmi lenne nyilván). Aztán a hét elején már abban a tripben voltunk, hogy a rohadt Strassbourg elmeszelte az életfogytig felülvizsgálati lehetőség nélkül tartó életfogytot, s ettől dobott egy hátast a kis harcos.
Mára meg ott tartunk, hogy hát, a halálbüntetés döfi, csak tilcsa’ az eju. Hajnalban dobpergés, a kordé begördül a Pincsi Aréna gyöpére, s a bakó értőn gusztálja a delikvens nyakát.
Na mindegy, vasárnap választunk. Ismerünk már minden közvélemény-kutatási adatot: kevesen leszünk, de soknak látszunk majd. Nyer a Fidesz, második lesz Jobbik, Brüsszelben lebzsel továbbra is Kovács Béla, a két lábon járó hungaricum. Mindenhova mégsem küldhetjük Schmitt Pált.
Egy sokat emlegetett hegymászó, Klein Dávid elindult a csúcsra.
S ami azt illet, lapunk alakalmi szerzője, Herényi Károly már meglehet fel is ért rá – más a két csúcs neve, de attól még szép teljesítmény mindkettő. Az egész jobboldali sajtó azt harsogja, hogy potencianövelővel kereskedik a fél MSZP-SZDSZ kormány, a tévébemondóik elnyomnak egy halk kacajt, de a kolumnisták soraiból dől a gúnyos vigyorgás. Potencianövelő, potencianövelő, hahaha… Mintha az nagyobb ciki lenne, mint a multi-level marketing, amit csak egy erősebb nagyítóval lehet megkülönböztetni a piramisjátéktól. S ugyebár Lamperth művésznő, Herényi s a többi nagy tudású versenyző most épp ebben a műfajban igyekszik maradandót alkotni. Biztos sikerülni fog,
A hét elején egy huszonkét éves pénzszállító gyerek ellopott valami húszmilla körüli zsét, seperc alatt elkapták, s ma már kapott is négy évet, meg egy kicsit. A csávó azt mondta, hogy egy kicsit jól akart élni, elver három millát, megnézett két filmet a moziban és még egy éjszakai bárba is benézett. Visszavonunk minden rosszat, amit valaha Jeles András A kis Valentino című filmjéről mondtunk (nem nagyon mondtunk, egyébként). Ez a sztori ugyanis egy az egyben A kis Valentinójé. Csakhogy az 1979-ben készült. Hova bánatba lett ennek az országnak az elmúlt harmincöt éve, azzal ki ment el szórakozni egy kicsit?
Fönn van a videómegosztón, nézzék meg, király film.
Mundruczó Kornél Fehér isten című filmje nyerte a 67. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál Un Certain Regard díját. A Palais Salle Bunuelben tartott díjátadón a zsűri argentin elnöke, Pablo Trapero adta át a díjat a magyar filmrendezőnek. A zsűri a szekcióban induló 20 film közül választotta ki a Fehér istent. Gratulálunk.
Búcsúzunk, péntek volt, ennek ellenére ma nem buzizott Kerényi Imre – legalábbis hangosan. Lehet aztán, hogy sunyiban elengedett egy-egyet a fák alatt… Vagy csak elnézte a naptárt.
