Fidesz-kétharmad nélkül: a fél kezük már lefogható

  • narancs.hu
  • 2015. április 14.

Hírnarancs

Katonákat küldünk Irakba, egyelőre megmenekültek a nemzeti parkok, a legtöbb Quaestor-károsultat kártalanítják, még marad a tavasz – visszafogottan előremutató hírek keddről.

MAGYAR RÉSZVÉTEL IRAKBAN

false

Küldjünk-e magyar katonákat Irakba – erről szavazott a parlament kedden, és több mint kétharmaddal (137 igen és 57 nem ellenében) el is fogadták, hogy Magyarország aktív katonai részvétellel harcoljon az Iszlám Állam ellen. A kérdés teljesen felborította a megszokott rendet: ezúttal egy Fidesz–KDNP–DK–Együtt-koalíció nézett szembe a Jobbik–MSZP–LMP-egyéb szakadárok szövetséggel: a javaslatot a kormánypárti képviselőkön kívül megszavazta Gyurcsány Ferenc, Szelényi Zsuzsa, a szolidaritásos Szabó Szabolcs, a liberális Fodor Gábor, sőt a független veszprémi Kész Zoltán is. Nemmel szavaztak viszont a magukból ismét bohócot csináló MSZP-sek, a jobbikosok és az LMP-sek, valamint a PM-es Szabó Tímea, a szolidaritásos Kónya Péter, illetve a fideszes Bencsik János is. A kormány által benyújtott javaslat szerint legfeljebb 150, váltási időszakban 300 fős, a szükséges technikai eszközökkel, fegyverzettel, felszereléssel ellátott katonai kontingenst küldhet majd Magyarország Irakba. A katonák 2017 végéig láthatják el a feladatukat.

NEMZETI PARKOK

A parlamentben már nincs kétharmada a kormánytöbbségnek, az éveken át szinte statisztaszerepre kényszerített ellenzék pedig élt, s a jövőben remélhetőleg hasonló alkalmakkor élni is fog a lehetőséggel: megtorpedózták a nemzeti parkok védett földjeinek elvételéről szóló, sokat támadott javaslatot (témában lásd például Illés Zoltánnal készített interjúnkat).

Az elképzelés a kormánypárti frakción belül sem aratott egyöntetű tetszést, a parlamenti „egyharmad” pedig ott támadta meg a kormányoldalt, ahol a leggyengébb volt az ellenállás: nem szavazták meg azokat a passzusokat, amelyek sarkalatos, „kétharmados” törvényeket érintenek. Ezek után az érintett miniszter, Fazekas Sándor tárgyalási szünetet kért az egyszerű többséggel megszavazható részek zárószavazása előtt, majd vereségét beismerve visszavonta a törvényjavaslatot, elhalasztva a zárószavazást.

QUAESTOR-KÁRTALANÍTÁS

Reményvesztetten

 

Fotó: Narancs

Kedden villámgyorsan, az ügy eltussolásának feltűnő szándékával elfogadta a parlament a Quaestor-károsultak kártalanításáról szóló törvényt: lényegében mindenkit kártalanítanak – kik mások, mint a tisztességesen működő pénzügyi cégek. Persze nem mindenkit: a Quaestor-dolgozók, ha ott is tartották a pénzüket, akkor sem kaphatnak vissza semmit – beleértve a takarítónőket vagy a biztonsági őröket. A 30 millió forint feletti kötvényesek és hitelezők is bukják az e fölötti részt, ráadásul a kötvények névértékét fizetik ki, ezért nem minden kötvényes kapja majd meg a kamatot is utána. Az eredeti tervekhez képest még egy tegnapi törvénymódosítással betették a kárpótolandók körébe azokat is, akik tetszőleges Quaestor-cégtől vettek ilyen kötvényeket – bónuszként postán is fel lehet adni majd a kárigényt. A kártalanítás terhét teljes mértékben áttolták azokra, akik semmiről sem tehetnek (más kérdés, hogy a Befektető-védelmi Alap is szolgaian asszisztált ehhez) – ezzel szemben az állam és a felügyelet kicsit sem érzi magát felelősnek a több éve folyó, papíron számtalanszor jóváhagyott csalásokért.

A NEPOTIZMUS ÁLDOZATA

A hvg.hu mai cikke szerint pótolhatatlan kora középkori szakrális régészeti maradványokat, templomleleteket romboltak le a szegedi Dóm tér átépítése közben. Az építésügyi hatóság műszaki okokra hivatkozva, a régészek javaslatát negligálva adott engedélyt a bontásra. A közel két és fél milliárdos építési beruházás, amelynek a gazdája a Szeged–csanádi Egyházmegye, épp a város legkorábbi egyházi maradványainak a megsemmisítéséhez járult hozzá. A cikk szerzője által a szegedi Móra Ferenc Múzeumtól megszerzett ásatási térképen az is látszik, hogy több olyan lelet is előkerült, amelyek felbukkanására nem számítottak, mivel azokra korábbi kutatások nem utaltak – nos, ezek is elpusztultak. A honi hűbéri viszonyokra jellemző, hogy a régészek háborogni is csak titokban mernek. A történet rávilágít a „beruházóbarát” örökségvédelmi törvény bűneire és hibáira. (Az Orbán-rendszer örökségvédelmi és régészeti politikájáról itt olvashatnak alapos elemzést). A Szeged–csanádi Egyházmegye pedig mossa kezeit: végül is csak a város tán legrégebbi keresztény (katolikus) építészeti emlékeiről van szó, ilyen bagatell dolgok pedig nem állhatnak a szokott nepotista praxis útjába.

SZÉP TAVASZI IDŐ

Mintha nem is áprilist írnánk: szerdán, csütörtökön, és még pénteken is rendre 20 fok feletti, inkább májusra jellemző hőmérsékletek várnak ránk – olvashatják e hétre szóló prognózisunkban. Sajnos péntek délután bekopogtat egy hidegfront, ami hétvégére alaposan elrontja az időt, de sebaj, addig is élvezzük a jó meleget. A vasárnapot pedig eltölthetjük majd bevásárlással – ja, bocs, mégsem…

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.