Fidesz-kétharmad nélkül: a fél kezük már lefogható

  • narancs.hu
  • 2015. április 14.

Hírnarancs

Katonákat küldünk Irakba, egyelőre megmenekültek a nemzeti parkok, a legtöbb Quaestor-károsultat kártalanítják, még marad a tavasz – visszafogottan előremutató hírek keddről.

MAGYAR RÉSZVÉTEL IRAKBAN

false

Küldjünk-e magyar katonákat Irakba – erről szavazott a parlament kedden, és több mint kétharmaddal (137 igen és 57 nem ellenében) el is fogadták, hogy Magyarország aktív katonai részvétellel harcoljon az Iszlám Állam ellen. A kérdés teljesen felborította a megszokott rendet: ezúttal egy Fidesz–KDNP–DK–Együtt-koalíció nézett szembe a Jobbik–MSZP–LMP-egyéb szakadárok szövetséggel: a javaslatot a kormánypárti képviselőkön kívül megszavazta Gyurcsány Ferenc, Szelényi Zsuzsa, a szolidaritásos Szabó Szabolcs, a liberális Fodor Gábor, sőt a független veszprémi Kész Zoltán is. Nemmel szavaztak viszont a magukból ismét bohócot csináló MSZP-sek, a jobbikosok és az LMP-sek, valamint a PM-es Szabó Tímea, a szolidaritásos Kónya Péter, illetve a fideszes Bencsik János is. A kormány által benyújtott javaslat szerint legfeljebb 150, váltási időszakban 300 fős, a szükséges technikai eszközökkel, fegyverzettel, felszereléssel ellátott katonai kontingenst küldhet majd Magyarország Irakba. A katonák 2017 végéig láthatják el a feladatukat.

NEMZETI PARKOK

A parlamentben már nincs kétharmada a kormánytöbbségnek, az éveken át szinte statisztaszerepre kényszerített ellenzék pedig élt, s a jövőben remélhetőleg hasonló alkalmakkor élni is fog a lehetőséggel: megtorpedózták a nemzeti parkok védett földjeinek elvételéről szóló, sokat támadott javaslatot (témában lásd például Illés Zoltánnal készített interjúnkat).

Az elképzelés a kormánypárti frakción belül sem aratott egyöntetű tetszést, a parlamenti „egyharmad” pedig ott támadta meg a kormányoldalt, ahol a leggyengébb volt az ellenállás: nem szavazták meg azokat a passzusokat, amelyek sarkalatos, „kétharmados” törvényeket érintenek. Ezek után az érintett miniszter, Fazekas Sándor tárgyalási szünetet kért az egyszerű többséggel megszavazható részek zárószavazása előtt, majd vereségét beismerve visszavonta a törvényjavaslatot, elhalasztva a zárószavazást.

QUAESTOR-KÁRTALANÍTÁS

Reményvesztetten

 

Fotó: Narancs

Kedden villámgyorsan, az ügy eltussolásának feltűnő szándékával elfogadta a parlament a Quaestor-károsultak kártalanításáról szóló törvényt: lényegében mindenkit kártalanítanak – kik mások, mint a tisztességesen működő pénzügyi cégek. Persze nem mindenkit: a Quaestor-dolgozók, ha ott is tartották a pénzüket, akkor sem kaphatnak vissza semmit – beleértve a takarítónőket vagy a biztonsági őröket. A 30 millió forint feletti kötvényesek és hitelezők is bukják az e fölötti részt, ráadásul a kötvények névértékét fizetik ki, ezért nem minden kötvényes kapja majd meg a kamatot is utána. Az eredeti tervekhez képest még egy tegnapi törvénymódosítással betették a kárpótolandók körébe azokat is, akik tetszőleges Quaestor-cégtől vettek ilyen kötvényeket – bónuszként postán is fel lehet adni majd a kárigényt. A kártalanítás terhét teljes mértékben áttolták azokra, akik semmiről sem tehetnek (más kérdés, hogy a Befektető-védelmi Alap is szolgaian asszisztált ehhez) – ezzel szemben az állam és a felügyelet kicsit sem érzi magát felelősnek a több éve folyó, papíron számtalanszor jóváhagyott csalásokért.

A NEPOTIZMUS ÁLDOZATA

A hvg.hu mai cikke szerint pótolhatatlan kora középkori szakrális régészeti maradványokat, templomleleteket romboltak le a szegedi Dóm tér átépítése közben. Az építésügyi hatóság műszaki okokra hivatkozva, a régészek javaslatát negligálva adott engedélyt a bontásra. A közel két és fél milliárdos építési beruházás, amelynek a gazdája a Szeged–csanádi Egyházmegye, épp a város legkorábbi egyházi maradványainak a megsemmisítéséhez járult hozzá. A cikk szerzője által a szegedi Móra Ferenc Múzeumtól megszerzett ásatási térképen az is látszik, hogy több olyan lelet is előkerült, amelyek felbukkanására nem számítottak, mivel azokra korábbi kutatások nem utaltak – nos, ezek is elpusztultak. A honi hűbéri viszonyokra jellemző, hogy a régészek háborogni is csak titokban mernek. A történet rávilágít a „beruházóbarát” örökségvédelmi törvény bűneire és hibáira. (Az Orbán-rendszer örökségvédelmi és régészeti politikájáról itt olvashatnak alapos elemzést). A Szeged–csanádi Egyházmegye pedig mossa kezeit: végül is csak a város tán legrégebbi keresztény (katolikus) építészeti emlékeiről van szó, ilyen bagatell dolgok pedig nem állhatnak a szokott nepotista praxis útjába.

SZÉP TAVASZI IDŐ

Mintha nem is áprilist írnánk: szerdán, csütörtökön, és még pénteken is rendre 20 fok feletti, inkább májusra jellemző hőmérsékletek várnak ránk – olvashatják e hétre szóló prognózisunkban. Sajnos péntek délután bekopogtat egy hidegfront, ami hétvégére alaposan elrontja az időt, de sebaj, addig is élvezzük a jó meleget. A vasárnapot pedig eltölthetjük majd bevásárlással – ja, bocs, mégsem…

Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.