Nagyobbat szólt egy perc csönd a Kossuth téren, mint Orbán összes harsány hazugsága

  • narancs.hu
  • 2016. március 15.

Hírnarancs

Orbán megállítja a népvándorlást, Gyurcsány érzi a tavaszillatot, Kossuth-díjak hullanak az égből, és a magyar családpolitikát már a tengerentúl is elismerik. Nemzetiszínű híreink.

Nem lesz itt népvándorlás!

Március 15-re való tekintettel Lázár Jánostól kezdve Fodor Gáborig mindenki beszédet mondott, a nép azonban leginkább hőn szeretett miniszterelnökünk beszédére volt kíváncsi. Orbán Viktor szokásához híven a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőjén szónokolt egy nagyot. Volt szó milliós népvándorló emberhordákról, akik bandákban jönnek majd és megerőszakolják asszonyainkat, nem akarnak beilleszkedni, ellenben ránk erőltetik majd saját világukat, akikkel együtt elhatalmasodik a bűnözés, a terror, és akiket azok az oktondi emberi jogi aktivisták feszt támogatnak, nemhogy a haza védőivel tennének ugyanígy. A felelős mindezért nyilvánvalóan Brüsszel, aki most már nagyobb veszélyt jelent a nemzeti szuverenitásra, mint bármi más kerek e világon, és akiket meg kell fékezni, ha véget akarunk vetni a népvándorlásnak. És ami persze menni is fog, hiszen „nem fogjuk engedni, hogy mások mondják meg, kit engedjünk be a házunkba és a hazánkba” – mondta Orbán.

false

 

Fotó: MTI

Nem mindenkiben indítottak el ezek a mondatok hazafias érzelmeket, a Kálvin téren gyülekező Demokratikus Magyarországért Civil Társaság tagjai ugyanis Orbánnak hátat fordítva fejezték ki nem tetszésüket, mondván: Orbán már rég hátat fordított a magyar népnek. Az ünneplők és az ellentüntetők között rendőrsorfal állt, ám még így is sor került némi atrocitásra. A Fidesz – Halász János frakció szóvivő tolmácsolásában – csak legyintett a „maréknyi gyurcsányistára”, szerintük nem sikerült az állami ünnepség megzavarása, egyébként is Gyurcsány a hibás.

Vesszen a zsarnok!

Gyurcsány Ferenc maga persze nem a Kálvin téren vagy a Múzeumnál kolbászolt, hanem a Pilvax kávéház előtt, és jól megmondta a magáét. Szerinte Orbán az „önkény ura”, ezért amikor a „tavaszillatú szabadság szavát veszi a szájára, csak áporodott bűzt áraszt”. Majd legalább ilyen teátrálisan közölte, hogy a „demokratikus sokaság” tegye félre a sérelmeit és fogjon össze, különben nem lehet leváltani az önkényt. Nagy ívű beszédét a „Vesszen a zsarnok!” felkiáltással zárta, és mindenkit arra buzdított, csatlakozzon a délutáni tanártüntetéshez – ne pártlobogóval, hanem egyszerű polgárként.

A szabadság csendje

false

 

Fotó: Németh Dániel

Március 15-e legfelszabadítóbb és leginkább reménykeltő eseménye azonban nem kormánypárti vagy ellenzéki politikushoz köthető, hanem ahhoz a több tízezer tüntetőhöz, akik az oktatás szabadságáért vonultak az esőben. Az óriási tömeg a Hősök teréről indult, a körúton hömpölygött végig, hogy aztán megérkezzen a Kossuth térre, ahol megismétlődött a legutóbbi tanártüntetés legszebb pillanata: egy perces néma csendben álltak az emberek a téren, a felszólaló Sándor Mária kérésére. Pukli István beszédében bocsánatkérésre szólította fel Orbán Viktor és Áder Jánost az oktatás szétverése miatt, ami ha nem történik meg március 23-ig, egy héttel később, március 30-án egy órás országos sztrájkot hirdetnek. Pukli hozzátette: Balog Zoltán és Palkovics László helyett komolyan vehető partnerekkel kívánnak tárgyalni. Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, a március 30-i sztrájk után még hosszabb is következhet.

A tüntetés legerősebb mondatait itt gyűjtöttük össze.

Kossuth-díj a Saul fiának

Átadták a parlamentben a Kossuth-díjakat és Széchenyi-díjakat. Utóbbit például Erdő Péter bíboros, és Martonyi János volt külügyminiszter is megkapta, a Kossuth-díjasok között pedig szerepeltek a Saul fia alkotói is: Erdély Mátyás operatőr, Nemes Jeles László rendező és Röhrig Géza, a film főszereplője.

Orbán és Nemes Jeles

Orbán és Nemes Jeles

Fotó: MTI

Dübörög a magyar családpolitika

Persze nemcsak Magyarországon zajlanak az események március 15-én, hanem például New Yorkban is, ahol megkezdődött az ENSZ Nők Helyzetét Vizsgáló Bizottságának hatvanadik ülésszakasza, ami számunkra azért érdekes, mert jelen van Novák Katalin államtitkár is. Az MTI tudósítója szerint a magyar nő- és családpolitikai modell példáit nagy érdeklődéssel fogadták a konferencia első napjának plenáris ülésén. Sőt mi több, a svájci nemek közti egyenlőségért felelős szövetségi hivatal igazgatónője egyenesen megelégedve hallgatta Novák beszámolóját a magyar kormány nő- és családvédelmi intézkedéseiről, és megjegyezte, hogy bizonyos dolgokban még előrébb is tart Magyarország, mint Svájc. Az indiai családügyekkel foglalkozó miniszter pedig „elkérte a magyar családtámogatási rendszer programjainak részleteit”. Hogy milyen indokkal, arról a tudósítás már nem számolt be.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.