Putyin, az orbánizmus legújabb hőse

  • narancs.hu
  • 2014. január 15.

Hírnarancs

Homály a kormányoldalon az Orbán–Putyin-megállapodás körül, homály az ellenzéki oldalon Fodor Gábor négyes számú listás helye körül. Hírek szerdán.

Példás összhangban pörög együtt ezerrel a kormánypárti politika és média, azt sulykolva, hogy az Orbán–Putyin-megállapodás Magyarország jövője szempontjából döntő jelentőségű lehet. Olcsó áramhoz juthatunk az olcsó orosz hitelből (nyilván olcsó) orosz közreműködéssel felhúzott új paksi atomerőműblokkok jóvoltából. Rizikó úgyszólván semmi, az oroszokkal szembeni gyanakvás pedig idejétmúlt ösztönökből táplálkozik. A kormánypárti mámort a leghívebben a Magyar Nemzet mai vezércikke adja vissza, amelyből többek között megtudjuk, hogy a szerző hogyan látta meg már évekkel ezelőtt Putyin elnök szemében a Magyarország iránti őszinte jóindulatot. Ezek után tényleg csak a legmegátalkodottabb russzofóbok akadékoskodhatnak a nagy üzlet indokoltsága, gazdaságossága és az oroszoktól függés kockázatossága miatt.

Horogra akadtunk

Horogra akadtunk

Fotó: Ria Novosztyi – MTI

Nem világos, hogy a szerződés végigment-e az ilyenkor szokásos hazai és uniós protokollon. A kormány szerint természetesen igen, de ezt némileg kétségessé teszi az ügyletet kísérő titokzatosság, valamint a Lázár János államtitkár és Brüsszel nyilatkozatai közötti ellentmondás abban, hogy az Európai Bizottság lényegében „engedélyezte” az oroszokkal kötött szerződéses konstrukciót (Lázár), illetve hogy az unió ebben nem foglalt állást (EU).

Ha lehet, az Orbán–Putyin-megállapodásnál is nagyobb talány a látszólag a semmiből előkerült Fodor Gábor ex-SZDSZ-elnök negyedik helye az összellenzéki listán. Gyurcsány Ferenc szerint ő maga lobbizta be Fodort (erről az Origónak adott interjúban beszélt). Ha így van is, arra továbbra sincs válasz, hogy ugyan milyen megfontolásból történt mindez. Nem szívesen valljuk be, de erre semmi épkézláb spekulációnk nincs, megfaszulásunk, mondhatni, totális.

A Nemzeti Együttműködés Rendszerének mai második legfontosabb híre: Orbán Viktort a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia (PFLA) javasolta díjátadónak a FIFA-gálára. (Amit persze el lehet úgy is adni – és így is adták el idáig –, hogy a nemzetközi labdarúgó-szövetség kérte föl e megtisztelő feladatra.) A PFLA nyilván komoly viták eredményeként delegálta alapítóját a jeles eseményre; azon az akadémiai vitán mi is szívesen részt vettünk volna, már csak a holtig tartó tanulás miatt is.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.