Tévé

Rajtunk a rontás – Asztro Show, Astro-Világ

Interaktív

A népbutítás váltig kritikán aluli és túli jelenség, ámde a mennyiség olykor még itt is minőségbe csap át: mármint abba a minőségbe, amely a viszolygáson és a megvetésen túl már némi nyugtalanító lelkiismeret-furdalást is kiválthat a kívülálló szemlélőből.

A tévéjósok esetében bizony már jó ideje elérhettünk ide, hiszen a két nagy kereskedelmi csatorna hétköznaponként déltájban egymással a lehető legtermészetesebb összhangban adja bérbe műsoridejét különböző telejósdáknak. A penetránsan igénytelen adások nyilván hoznak a konyhára rendesen, a hiszékenység nap mint nap megfizeti a maga emelt díjas iskolapénzét, a műsorba bele-belekukkantó felvilágosodottabb vagy épp csak felsőbbségesebb néző pedig kedvére kacaghat mások butaságán. Van rá kereslet – ez, ugye, milyen szép védőérv, s még akár egy cinikus-bölcs latin aranyigazságot is idézhet az, aki nem óhajt fennakadni a tömeges méretű szélhámosságon: Mundus vult decipi ergo decipiatur. A világ azt akarja, hogy rászedjék, tehát rá is kell szedni.

Innen nézve akár magától értetődőnek is vehetnénk, hogy a műsorsávban, ahol hajdanán dr. Sas Elemér a fizika alaptörvényeit magyarázta, ott ma „Átokvizsgálat a tűz erejével!!!” meg „Előző és párhuzamos életek tisztítása!!!” zajlik, s hogy „pénzbevonzó Fehu gyertya” gyullad emitt, s a „Pénz forrása” csörgedezik amott. Szinte a szabadság ellen intézett orvtámadás lenne elvitatni, hogy ami nem büntetendő cselekmény, az mehet óraszám élő adásban is. Illiberalizmussal fenyegető korunkban valósággal ez hát a liberalizmus boldog kis szigete.

Csakhogy akkor miért olyan bicskanyitogató mégis, amikor VIII. 8-án („a dupla szerencse napja!!! – idén ilyen több már nem lesz”) az ógörög főisten nevével önmagát felruházó telejós imigyen fohászkodik föl: „az univerzumtól (sic!) most egy kérdést fogok intézni”. Talán mert az erre engedélyt adó, közömbös univerzum meg a mindezt legitimáló, nem kevésbé közömbös tévécsatornák mellett a mi hallgatólagos beleegyezésünk is közrejátszik abban, hogy Zeusz és pályatársai futószalagon ártsanak áldozataiknak. S itt nem csupán az így-úgy legombolt pénzről meg a siralmasan fantáziátlan hókuszpókuszokról van szó, hanem pőre és kimagyarázhatatlan ártások soráról. „Tudja meg, hogy volt a maguk kapcsolatában egy harmadik!” – mondja a „látó” egy asszonynak, aki ha a betelefonáláshoz elég naiv volt, alighanem ezt a békebontó közlést is készpénznek veszi. Más balekot lelkesen a szerencsejátékok felé terelnek, az Astro-Világ jóságos boszorkánya pedig elárulja Mónikának, hogy egy negyven év körüli férfiú sürgölődik körülötte – aki tönkre akarja tenni őt. S ha amúgy tán el is viccelnénk e műsorok általános kártékonyságát, az ilyen esetek feszélyező egyértelműséggel jelzik, hogy több ez, mint derűsen megmosolyogható szélhámia. Bizony valóságos rontás ez mirajtunk, amit még a száz legjobb jós történelmi összefogása (augusztus 8-án ez is megtörtént!) sem képes levenni rólunk.

RTL Klub, TV2, augusztus 8.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.