rés a présen

Bűvésztrükkök angolul

Salusinszky András, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (NYESZE) elnöke

  • rés a présen
  • 2012. október 13.

Interaktív

rés a présen: Hogy állunk mi, magyarok a nyelvtanulással?

Salusinszky András: A közoktatást évtizedek óta egészíti ki sikerrel az iskolarendszeren kívüli nyelvi képzési rendszer, a két szektor hatékony munkája és együttműködése nélkül nem emelkedett volna két és félszeresére az elmúlt két évtizedben a nyelvet tudók aránya. Sajnos a javuló tendencia ellenére a 2012-es Eurobarométer-vizsgálat szerint továbbra sem beszél legalább társalgási szinten a magyarok 65 százaléka egy idegen nyelvet sem, két idegen nyelven pedig csupán 13 százalékunk tud.

rap: Milyennek látod a nyelvoktatás színvonalát?

SA: A közoktatásban, köszönhetően az iskolai kereteknek - a számonkérésnek, osztályozásnak -, sokkal inkább az osztályzat válik a tanulás motivációjává, mintsem a sokszínű, valóban hasznosítható nyelvismeret megszerzése. Nagyon sok függ attól, hogy a tanár tantárgyként kezeli-e a nyelvet,vagy képes arra is ösztönözni a tanulókat, hogy az iskolától függetlenül is folyamatosan képezzék magukat, hogy ráérezzenek arra, hogyan hasznosítható egy nyelv.

rap: Milyen esélyeink vannak a jövőben?

SA: Ha csak a környező országokat nézzük, akkor is riasztó a helyzet, a szlovákok és a csehek például dupla annyian, a horvátok tripla annyian beszélnek angolul a 25-64 éves korosztályban, mint mi.Az a tény, hogy ilyen kevesen beszélnek nyelveket, nemcsak az egyes ember esélyeit rontja, hanem a versenyképességünk, a gazdasági növekedés szempontjából is hátrány. Egyértelmű tehát, hogy ahhoz, hogy a versenyképességünket növelni tudjuk, gyökeres változtatásokra van szükség az állami támogatások tekintetében, pl. ismételt adókedvezmény bevezetése a nyelvet tanulóknak. Remélhetően ezt a döntéshozók is belátják majd.

rap: Mikor kezdtél foglalkozni idegen nyelvekkel?

SA: Gyerekkoromtól kezdve tanultam olaszul, nálunk ez a családban hagyomány. Tanulmányaimat Budapesten, Rómában és Triesztben végeztem. Már az egyetem ideje alatt dolgoztam az apám által vezetett Studio Italiában, eleinte kézbesítőként, aztán az évek alatt mindegyik munkakörben rövidebb-hosszabb ideig,hogy valóban megismerjem az intézményt, és vezetőként tényleges tudással vehessek részt a fejlesztésekben. 2011-tőlpedig a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének az elnökévé is választottak.

rap: Milyen céljai vannak a "nyelvtanulás hete" programsorozatnak?

SA: A minőségi nyelvoktatást nyújtó magyarországi nyelviskolákat tömörítő szervezet, a NYESZE célja, hogy felkeltse az érdeklődést a valóban hasznosítható nyelvtanulás iránt, és minél többen iratkozzanak be a szeptemberben induló tanfolyamokra.Szeptember 7-től 15-ig a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete, a NYESZE szervezésében az ország 27 pontján számtalan ingyenes, izgalmas program várja a résztvevőket. Többnyelvű állásinterjú-bemutatók,akciós nyelvkönyvvásár, próbanyelvvizsga, több nyelven zumbabemutató, angol játszóház, bűvésztrükkök angolul,koncertek, előadások. Ezenkívül izgalmas és szórakoztató könyvesbolti és kávéházi beszélgetésekre is hívjuk az érdeklődőket. Művészeket, tudósokat, újságírókat és zenészeket is felkértünk, hogy meséljenek nekünk arról, hogy nekik miért fontos az, hogy a magyaron kívül más nyelvet is beszéljenek. Szeptember 12-én 17 órakor a Nyugati téri Alexandra könyváruház pódiumán beszélget Medgyes Péter, az ország egyik legkiválóbb angoltanára és tankönyvírója Vágó Istvánnal és Vekerdy Tamással. Beszélgetésük kiindulópontja a nyelvérzék és a szórakozva tanulás. Szeptember 14-én 18 órakor a Libra Caféban Fáber András műfordító és tolmács, valamint Szomráky Béla, aki többek között a pápának is tolmácsolt már, a különböző nyelvek titkairól mesél Kepes Andrásnak. (www.nyelvtudasnapja.hu)

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.