Tévésorozat

Castle Rock

  • - svébis -
  • 2018. szeptember 9.

Interaktív

Valami hasonlóval már korábban is próbálkoztak: az öt évadot megélt Haven című sorozat A coloradói kölyök történetét vette alapul, ám attól jócskán eltávolodva egy saját világot épített. A Castle Rock nem elégszik meg ennyivel, már a premiert megelőző kampányban kinyilatkoztatták az alkotók – köztük a Lost-lord J. J. Abrams –, hogy a széria egyetlen Ste­phen King-művön alapul ugyan, viszont az összeset beépíti. Ezt úgy kell elképzelni, hogy miközben egy teljesen önálló, rejtélyközpontú történet épül, a horrorkirály számtalan motívuma felbukkan a Maine állambeli fiktív városkában, ahol több mint negyedszáz King-mű játszódik.

Egy nyugdíjazott börtönigazgató végez magával, a kóter egyik lezárt szárnyában pedig egy névtelen rabot találnak, aki egy nem túl sikeres ügyvéd nevét ismételgeti, kinek gyerekkorában szintén meggyűlt a baja Castle Rock rejtélyeivel. A fegyintézet naná, hogy a Shawshank, de találunk itt még raklapnyi finom (felcsendül a Figaro házassága, ami szintén a Remény rabjait idézi, újságcikk tudósít Cujóról, szóba kerül a sínek mellett talált holttest az Állj mellém!-ből) és kevésbé finom utalást (a színészek közt ott az 1976-os Carrie, Sissy Spacek és a 2017-es Pennywise, Bill Skarsgård). Szinte minden jelenetre jut egy homlokra csapás, de a Castle Rock akkor is megállná a helyét, ha semmi köze nem volna az éppen ki tudja, hányadik reneszánszát élő húzónévhez.

E titkokat ügyesen adagoló, kellemes nyári sorozat a magyarázat-elbizonytalanítás bevált mezsgyéjén araszol, ha nem is a kultikus státusz, de egy kielégítő zárlat felé.

Az HBO GO műsorán

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.