Tévésorozat

Castle Rock

  • - svébis -
  • 2018. szeptember 9.

Interaktív

Valami hasonlóval már korábban is próbálkoztak: az öt évadot megélt Haven című sorozat A coloradói kölyök történetét vette alapul, ám attól jócskán eltávolodva egy saját világot épített. A Castle Rock nem elégszik meg ennyivel, már a premiert megelőző kampányban kinyilatkoztatták az alkotók – köztük a Lost-lord J. J. Abrams –, hogy a széria egyetlen Ste­phen King-művön alapul ugyan, viszont az összeset beépíti. Ezt úgy kell elképzelni, hogy miközben egy teljesen önálló, rejtélyközpontú történet épül, a horrorkirály számtalan motívuma felbukkan a Maine állambeli fiktív városkában, ahol több mint negyedszáz King-mű játszódik.

Egy nyugdíjazott börtönigazgató végez magával, a kóter egyik lezárt szárnyában pedig egy névtelen rabot találnak, aki egy nem túl sikeres ügyvéd nevét ismételgeti, kinek gyerekkorában szintén meggyűlt a baja Castle Rock rejtélyeivel. A fegyintézet naná, hogy a Shawshank, de találunk itt még raklapnyi finom (felcsendül a Figaro házassága, ami szintén a Remény rabjait idézi, újságcikk tudósít Cujóról, szóba kerül a sínek mellett talált holttest az Állj mellém!-ből) és kevésbé finom utalást (a színészek közt ott az 1976-os Carrie, Sissy Spacek és a 2017-es Pennywise, Bill Skarsgård). Szinte minden jelenetre jut egy homlokra csapás, de a Castle Rock akkor is megállná a helyét, ha semmi köze nem volna az éppen ki tudja, hányadik reneszánszát élő húzónévhez.

E titkokat ügyesen adagoló, kellemes nyári sorozat a magyarázat-elbizonytalanítás bevált mezsgyéjén araszol, ha nem is a kultikus státusz, de egy kielégítő zárlat felé.

Az HBO GO műsorán

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.