Egy hét kultúra 2021/25.

  • Narancs
  • 2021. június 23.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt.

MUCHA Prága visszaküldi Alfons Mucha Szláv eposz című alkotásának óriás festményeit a dél-morvaországi Moravský Krumlovba. A cseh festő szláv történelmet megörökítő festményciklusának sorsáról annak ellenére nehezen döntöttek, hogy Mucha eleve Prága városának készítette a képeket, ő maga ajándékozta a városnak még 1928-ban. A festő azonban mindezt azzal a reménnyel tette, hogy ott majd méltó helyet, sőt saját múzeumot talál a műveknek. Mivel ez nem történt meg, a húsz nagy méretű vászonból álló sorozat a hatvanas években Moravský Krumlovba került, ahol bő négy évtized alatt a helyi turizmus és kulturális élet jelképe lett. Prága önkormányzata azonban 2010-ben újra magához vette a képeket, de sokáig egyáltalán nem állították ki azokat. Eközben John Mucha, a festő unokája megpróbálta visszaperelni a várostól a festmények tulajdonjogát, sikertelenül. A sokévnyi huzavona után azonban most Prága városa úgy döntött, a képeket öt évre kölcsönadják Moravský Krumlovnak, így újra ott lesznek kiállítva. Prága ígérete szerint ez idő alatt tényleg megtalálják a monumentális ciklus megfelelő helyét. Mucha alkotásainak nemcsak a mérete a különlegessége (a sorozat 6×8 méteres darabokból áll), a festő évekig vázlatokat és fényképeket készített, miközben beutazta a térséget Oroszországtól Lengyelországon keresztül a Balkánig, hogy a képeken megörökíthesse a szláv népek történelmi pillanatait. Magát a ciklust 1912 és 1926 között festette meg, a Zbiroh-kastélyban bérelt műtermében.

ANNECY A fesztivál díjazottjainak bejelentésével zárta idei programját június 19-én az Annecy International Animated Film Festival. Az animációs filmek egyik legjelentősebb szemléjén magyar alkotást is díjaztak: Mostoha Marcell (Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) Avant (Előre) című rövid, rajzos, közel négyperces, absztrakt animációja a diplomafilmek versenyében szerezte meg a zsűri kitüntetését; a kategória fődíját, a Kristály-díjat pedig a kínai Hippocampus című rajzanimáció kapta. A szemle egész estés animációs filmeknek járó Kristály-díját Jonas Poher Rasmussen filmje, a dán–francia–norvég–svéd koprodukcióban készült Flee (Menekülés) nyerte. A legjobb rövid animációs film díját Samuel Patthey és Silvain Monney Écorce (Kéreg) című tollrajzos filmjének ítélték.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.